Bianka volt az egyetlen, aki egyből segített Viki lányának.
Egy átlagos délutánnak indult, majd egy baleset lett a vége. Bianka szerencsére ott volt. Bárcsak több hozzá hasonló ember lenne! Jöjjenek a részletek!
Viki hazafelé sietett a munkából, amikor lánya Dorcsi görkorival indult elé. Mivel a XIII. kerületi Béke téren, az ott található templom közelében laknak, csupán néhány percre volt tőlük az a villamosmegálló, ahová mindketten igyekeztek.
Viki telefonja egyszer csak megcsörrent, lánya sírva hívta fel, a kezét fájlalta. Pont szeles idő volt, a kislány nem tudott a nagy szélben görkorival megállni, elveszítette az egyensúlyát majd elesett.
Csak néhány percnyire voltam, amíg odaértem, kihordtam lábon pár szívrohamot.
– árulta el a Metropolnak Viki, Dorcsi anyukája. Az édesanya, amint letette a telefont, felhívta Dorcsi édesapját, Tibort, aki akkor még dolgozott. Ő egyből elindult, hogy a kétségbeesett lányért menjen. Mire odaért, a gyerek már nem volt egyedül.
„Odalépett hozzá egy fiatal, szőke, göndör hajú leányzó, akit Biankának hívnak. Abban az alig több mint 5 percben, amíg Dorcsi a földön sírt, ő volt az egyetlen, aki megkérdezte, hogy tud-e neki segíteni valamiben” – mesélte el lapunknak Dorcsi anyukája, majd hozzátette:
Bianka próbált vele vicceskedni, hogy elterelje a figyelmét a fájdalomról, míg valamelyikünk odaér.
Végül Tibor ért oda gyorsabban, pár perccel megelőzve Vikit. „Megköszönte Biankának a segítséget, felkapta a kislányunkat és hazaszaladtak” – mesélte tovább a történteket Viki. „Azonnal elvittük Dorcsit a kórházba, ahol megröntgenezték. Kiderült, hogy eltört a karja, ezért be kellett gipszelni. Azóta valamivel jobban van.”
Az édesanya számára megdöbbentő, hogy abban a néhány percben, amikor a Béke téren egyébként rengeteg ember fordul meg, senki más nem ment oda a lányához. Bianka volt az egyetlen, aki megkérdezte, hogy tud-e segíteni neki.
„Jó lenne, ha egy kicsit odafigyelnének egymásra az emberek. Tudom, hogy mindenkinek megvan a maga baja, de az ilyen esetek mellett nem szabadna elmenni! Ha mindenki csak egy kicsit odafigyelne a másikra, akkor szebbé tehetnénk egymás hétköznapjait!” – fogalmazott Viki.
Az édesanya ezen kívül nagyon hálás Biankának, akinek lapunkon keresztül üzeni:
Több ilyen ember kéne a világba, mint Te. Egy nagyon értékes és fontos ember vagy. Remélem mindig ilyen segítőkész maradsz. Minden jót kívánok neked, amit csak lehet!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre