„Gyerekkorom óta szeretek adni” – Gizi 80 éves, de még mindig dolgozik, hogy másokon segíthessen

Akár forróság van vagy szakadó hóesés, Gizi néni 14 éve szinte minden nap kimegy a Nyugatihoz lufit árulni. Nincs szüksége a pénzre, nem azért dolgozik. A bevételt nem magára fordítja, hanem a rászorulókra. Gizike egy igazi angyal.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2023.10.01.

idős asszony Nyugati lufik Gizi néni

Gizi néni lassan 80 éves, már több mint egy évtizede készít lufikat, és gyűjt adományokat a rászorulóknak. Akár forróság van, vagy szakadó hóesés Gizi néni 14 éve szinte minden nap kimegy a Nyugatihoz lufit árulni. Nincs szüksége a pénzre, nem azért dolgozik. A bevételt nem magára fordítja, hanem a rászorulókra. Gizike egy igazi angyal.

Gizi néni szinte minden nap a Nyugatinál árulja a lufikat

Először az állatoknak gyűjtöttem, nagyon sok kutyán és macskán is segítettem. Befogadtam őket, fizettem az állatorvosi ellátást, és kerestem nekik új gazdit.

Mindezt a lufikból befolyt pénzből finanszíroztam. Aztán gondoltam egyet, és ha az állatokon tudok segíteni, akkor a rászoruló embereken is – mesélte Gizike lapunknak.

Gizi néni munkásságára felfigyelt egy alapítvány, már több mint 14 éve nekik dolgozik. Ők biztosítják a szükséges engedélyeket a munkájához. Fizetést nem kap, de nem is kér. Önzetlenül teszi, azért mert szeret segíteni. A befolyt pénzt mind a rászorulókra fordította. Nincs meghatározott ára a lufiknak, mindenki annyit fizet érte amennyit akar.

Szívet, kutyát, virágot is tud készíteni az idős asszony a lufikból. Nem csak a fiatalok imádják

Az idős hölgy egész életében a Ferihegyi repülőtéren dolgozott a szállítási osztályon. Mindig irodában töltötte a napjait. Miután nyugdíjba ment elhatározta, hogy segíteni fog másokon. Fiatal korában dolgozott virágkötőként, így a kézügyessége megvolt. Ezért úgy döntött inkább lufik készítésére használja azt.

Gyerekkorom óta adományozó típus voltam. Először az az állatoknak kezdtem gyűjteni. És mikor itt a Nyugatinál kezdtem gyűjteni szembesültem azzal , hogy milyen sok szegény ember. Itt alakultak ki új barátságok.

Tizennégy éve heti öt napban jár ki dolgozni a szegények védőangyala. Sokszor éjfélig.

Volt hogy ráfagyott a szemöldökömre a pára. Nincs kényszer, nem tudok otthon maradni. A rózsákat egy alapítványnak árulom. Minden rózsát egyenként feldíszítek.

Már mindenki ismer, és megállnak nálam beszélgetni, mindenkihez van egy-két jó szavam" - magyarázza az idős asszony.

Szia mama, hogy vagy? – hangzik el egy arra járó fiatalember szájából.

Mosolyogva üdvözlik egymást. Gizikét sokan ismerik már, sokaknak van egy-két jó szava hozzá. Az asszony lapunkkal azt is megosztotta: amíg tudja, addig fogja árulni a lufikat, mert úgy érzi, nagyon sok ember van, akinek szüksége van a segítségre.