Az amerikai polip újabb "csápja": Somogyi Zoltán

Folytatódik a tényfeltárás.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2023.10.02.
AMERIKAI BEFOLYÁS MAGYARORSZÁGON Somogyi Zoltán Political Capital

Az SZDSZ-ben indult, majd üzletember lett belőle, megalapította a Political Capital nevű céget , és persze megbízásokat kapott a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatától, manapság pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is dolgozik. Az amerikai befolyásolási akciót feltáró  Magyar Nemzet sorozat befejező részében Somogyi Zoltánt mutatták be.

 

  • Somogyi Zoltán az SZDSZ holdudvarában kezdte pályafutását, majd 2002-ben megalapította a Political Capital elemzőcéget, amely a szocialista éra egyik vezető baloldali think tankjévé vált.
  • A Political Capital kifizetése olyan fontossá vált a szocialistáknak, hogy a cég szerződést kötött az akkori Nemzetbiztonsági Hivatallal, és nevetséges PR- és arculati tanácsokkal látta el a kémelhárítást 190 millió forintért.
  • Somogyi Zoltán a 2010-es kormányváltás után aktív maradt a közéletben, sajtóértesülések szerint részt vett a Jobbik átnevezésében.
  • Jó kapcsolatot ápol Soros-szervezetekkel, a sepkuláns alapítványa jelentős összegekkel támogatta a Political Capitalt.
  • Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének finanszírozásával 2020 februárjában Somogyi Zoltán érdekeltsége, a Splendidea Communications Kft. elindította a Nyugati Pályán nevű közösségi médiaoldalt.
  • A Nyugati Pályán amerikai propagandát terjeszt magyar nyelven, az amerikai adófizetők pénzén.

 

Lassan teljes lesz a kép, kirajzolódik az a globális hálózat, amelynek központja és anyagi forrása az Egyesült Államok egyes érdekcsoportjainál található, az amerikai polip csápjait pedig magyar baloldali politikusok és háttéremberek alkotják. Cikksorozata eddigi részeiben a Magyar Nemzet bemutatta, hogyan épül fel és miként próbálja érvényesíteni az amerikai érdekeket ez a hálózat. Feltárták a tengeren túli szálakat, azokat a magyarországi politikusokat, akik az USA befolyásszerzési akciójában a legfontosabb szereplők. Ezúttal nem professzionális politikusról, hanem egy szociológus üzletemberről lesz szó, aki mégis hasonlóan fontos figurája a hálózat működésének. 

 

Az SZDSZ-től Sorosig

Somogyi Zoltán az 1990-es években a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) dolgozott, és egy későbbi interjúban is ezt a politikai formációt nevezte meg, mint amely a legközelebb állt hozzá. Somogyi 1998-ban Haris György képviselőjelölt kampányfőnöke volt, és részt vett az úgynevezett Liberális Akadémia szervezésében is.

Üzlettársával, a szintén SZDSZ-es Szabados Krisztiánnal 2002-ben indították el a Political Capital (PC) nevű elemzőcéget, amelybe a baloldalon a mai napig kedvelt Jaksity György is beszállt az Eclipse Rt. nevű cégével. Gyurcsány Ferenc fantáziát látott Somogyiék munkájában, akik dolgoztak a miniszterelnök 2004-es programján. 

De szerepük volt abban is, hogy a korábban jobboldali Magyar Demokrata Fórum (MDF) 2003-tól fokozatosan a baloldal és az MSZP felé kezdett kacsingatni. Somogyi 2003-tól adott tanácsokat Dávid Ibolya pártelnöknek, és az MDF 2004-ben az ő segítségükkel hajszál híján ugyan, de bejutott az Európai Parlamentbe.

Kétségtelen, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idejében a Political Capital volt az egyik vezető think tank a kormányoldal mögött, 2006 és 2010 között összesen 432,2 millió forint összegű kormányzati megbízást kaptak.

A Political Capitalhoz olyan jelentős tőke került, hogy cégcsoporttá alakult, valamint más társaságokat is létrehoztak az alapítók, így többek között Somogyi és Szabados érdekeltségébe tartozott 2006-ra a vagyonkezeléssel foglalkozó Capital Group Rt., az üzleti kommunikációs tanácsadásra szerveződött Privy Council Kft., a lobbizásra alakult GPS Capital Kft., a közvélemény-kutatásra szakosodott Capital Research Kft.

A cégcsoport tagja volt a Hírszerző nevű hírportál, amit 2010-ben a HVG Online Zrt. vásárolt meg és újságírói a későbbi Hvg.hu hírportál, illetve számos más balliberális sajtóorgánum meghatározó arcai lettek. 

Ekkoriban Somogyiék az ügyfeleik között tudhatták a Soros-hálózathoz tartozó Ökotárs Alapítványt, amely a 2010-es években balliberális elfogultságáról és pénzosztói szerepéről vált ismertté, és jelenleg is a kormánykritikus civil szervezetek finanszírozása a legfontosabb feladata. Érdekesség, hogy a GPS Capital neve a BKV-botrányban is megjelent, ugyanis a közlekedési cég 33 millió forintért rendelt tőlük olyan tanulmányokat, amelyekben a korabeli sajtótudósítások szerint egészen gyermeteg információk szerepeltek.

A Political Capital az egyik kiemelt „ügyfele” volt Soros György alapítványának, az Open Society Foundation csak 2016 és 2021 között 295 ezer dollárral, mai árfolyamon több mint 100 millió forinttal támogatta Somogyiékat. 

Megbízások a Gyurcsány-féle NBH-tól

Végül nem a BKV-s tanulmányokból kerekedett Somogyiék legnagyobb botránya, hanem abból, hogy a Political Capital nevű cégük bedolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH), a 2010 előtti kormányok polgári titkosszolgálatának. A 2006 és 2009 közötti megbízások értéke elérte a 190 millió forintot, a pénzért pedig olyan tanulmányokat kaptak az NBH vezetői, amelyek – megvalósulásuk esetén – éppen a „titkos” jelzőt tették volna zárójelbe.

A tanulmányok egy kisebb része nyilvánosságra került, a PC javaslatai ezek alapján arra irányultak, hogy minél nagyobb nyilvánosságot és figyelmet kapjon a szervezet szakmai munkája – vagyis az a tevékenység, amelyet titkosan végeznek. A PC javasolta például, hogy az NBH helyezzen el nyilvános helyeken hirdetéseket, elemzéseket, a titkosszolgák pedig köztereken osztogassák a hivatal évkönyvét. 

Az intézet által készített anyagok alapján a Jobbikra és a Magyar Gárdára, valamint más szélsőséges szervezetekre is rádolgoztak, ám napjainkban Somogyi már a Jobbik környezetében tűnik fel tanácsadóként. 

A párt mostani vezetői közül Gyöngyösi Márton elnök, valamint Z. Kárpát Dániel és Szabó Gábor alelnökök abban az időben is aktívan vettek részt a rasszista, antiszemita párt életében.

Nyugati pályán

A cikksorozat korábbi részeiben sok szó esett a baloldal amerikai finanszírozásáról, a négymilliárd forintos kampánytámogatásról, amelynek döntő részét a Korányi Dávid vezette Action for Democracy gyűjtötte össze és továbbította a hazai ellenzéknek a 2022-es választások idején. De az Egyesült Államok nyíltan is finanszíroz Magyarországon olyan projekteket, amelyek az amerikai érdekek érvényesítését szolgálják. Az egyik ilyen a Nyugati Pályán nevű Facebook- és Instagram-oldal elindítása, amelyet az USA budapesti nagykövetsége, így lényegében az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénzelt. Az oldal készítői és üzemeltetői a  FLOW PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség, a cég tulajdonosai pedig Somogyi Zoltán és régi üzlettársa, Szabados Krisztián.

A Nyugati Pályán 2020 februárjában jött létre, és a posztjaiban azt a baloldal által felvetett álproblémát járja körül, hogy Magyarország a Nyugathoz vagy a Kelethez tartozzon. Emellett az oldal készítői rendszeresen élnek a magyar baloldal kedvelt hazugságával is: Orbán Viktor és kormányának EU-kritikus bírálatait igyekeznek EU-ellenesként feltűnteni.

A Nyugati Pályán közösségi médiaoldalainak finanszírozása azt mutatja, hogy az amerikaiak magyarországi belpolitikai kampányeszközként tekintettek arra. 2020-ban, amikor még távolabb volt a választási időszak, a Splendidea szakemberei még csak néhány millió forintot költhettek posztjaik hirdetésére. A kampányidőszak végére az összeg szinte megszázszorozódott: 2022-ben már 106 milliót fizettek ki tartalmaik reklámozására. Ekkorra a Nyugati Pályán szimpla agitációs közösségi oldalból tartalom-előállító műhellyé vált: podcastokat készítettek, és ellenzéki lapokban helyeztek el fizetett cikkeket.

A 2022-es választás elvesztése után folytatódott a projekt: 2023 tavaszára már 138 millió forintnyi közösségi médiaköltésnél tartott a Nyugati Pályán, ennél azonban biztosan lényegesen több pénz érkezett Somogyi Zoltán cégéhez, hiszen ebben az összegben még nincsenek benne a tartalom-előállításhoz kapcsolódó más kiadások. 

A cégadatok szerint a Splendidea bevételei 2018 és 2022 között érdemben nem változtak, kevés híján 300 millió forint alatt voltak kisebb hullámvölgyekkel, ám adózott eredményük jelentősen növekedett: a 2018-as mínusz 60,9 millióról plusz 42,3 millióra emelkedett a nyereség.

Somogyi egyik szervezete, a Polgári Platform segítette Márki-Zay Péter kampányát. (Forrás: Facebook)

Amerikai plakátkampány és a Jobbik-projekt 

Az amerikai nagykövetség megbízásai mellett sajtóhírek szerint Somogyi Zoltán állhat a Jobbik legutóbbi névváltása mögött is, amellyel a párt megnevezése Jobbik – Konzervatívokká változott, ugyanis cégével újabban annál a Civitas Intézetnél dolgozik tanácsadóként, amely a Magyar Narancs információi szerint a Jobbik új stratégiája mögött áll. A Civitasban szintén tanácsadóként dolgozik a cikksorozat előző részében részletesen bemutatott Kész Zoltán és Teplán István, a Soros-egyetem alapítója is. 

Ahogy mondani szokás, nincsenek véletlenek, és ez különösen igaz a politikában. Ebben az esetben is összeérnek a szálak, ugyanis a Jobbik gőzerővel népszerűsítette idén tavasszal az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által megrendelt „Ruszkik, haza!” című plakátkampányt, amit Somogyi egyik érdekeltsége, a már említett Splendidea Kft. intézett. 

A párt meghatározó politikusai, országgyűlési képviselői, Gyöngyösi Márton pártelnökkel az élen, a Facebook-oldalaikon egyöntetűen beállították borítóképként az amerikai kezdeményezésű plakátkampány előbb idézett címsorát.  

A fentiek ismeretében már nem lehet csodálkozni azon, hogy a plakátkampány beindítása előtt néhány nappal David Pressman amerikai nagykövet vendége volt a Jobbik elnöke. Pontosan nem tudjuk, hogy Somogyi Zoltánnak mekkora szerepe volt abban, hogy a korábban az izraeli állampolgárokat ránézésre nemzetbiztonsági kockázatnak kikiáltó Gyöngyösi Mártont meghívták az USA budapesti nagykövetségén megrendezett széderestre, sőt közvetlenül Pressman mellé ültették le. A nagykövet későbbi magyarázkodása azonban teljesen életszerűtlen, miszerint éppen azért látták vendégül Gyöngyösit, mert antiszemita és jó dolog, ha az eltérő nézeteket valló emberek leülnek egy asztalhoz. 

Sokkal valószínűbb, hogy a nagykövetség és a párt közötti politikai együttműködés miatt fogadták a Jobbik elnökét, Somogyi közbenjárására.

Álkonzervatív arculatformálás

Az egykori balliberális SZDSZ-ből indult Somogyi egyébként a nyilvánosság előtt konzervatívnak határozza meg saját politikai nézetrendszerét, így vállalt kulcsszerepet – mint fentebb már utaltunk rá – az akkor már a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-vel nyíltan együttműködő és marginalizálódó, de még parlamenti frakcióval rendelkező MDF stratégiájának kialakításában. Somogyi 2010-ben kampányfőnökként és képviselőjelöltként csatlakozott az MDF-hez, amelynek ekkor már a korábbi bukott szocialista pénzügyminiszter, Bokros Lajos volt a kampányarca. A párt végül kiesett a parlamentből, és a következő években megszűnt, csakúgy, mint Somogyi korábbi pártja, az SZDSZ.

Manapság, az újabban konzervatív politikai arculatot öltő Jobbik körüli felbukkanása, párhuzamosan az amerikai nagykövetséggel való együttműködésével azt a képet erősíti, hogy Somogyiék feladata lehet a Fidesz vezette többmilliós konzervatív, keresztény, nemzeti táborral szemben felépíteni egy olyan jobbközépnek nevezett formációt, amely gyengítheti némileg a kormányzó pártokat és képes lehet érdemi mennyiségű szavazatot elhódítani tőlük. 

Ugyanez a politikai stratégia állhatott az Egyesült Államokból hazatért Márki-Zay Péter színre lépése és miniszterelnök-jelöltként való indítása mögött is. A legfőbb érvként az szólt mellette, hogy szemben a már többször leszerepelt Gyurcsány-féle baloldal meghatározó arcaival, Márki-Zay egy hétgyermekes, kereszténységét hangsúlyozó, konzervatív attitűddel rendelkező politikus. 

Nem véletlen, hogy a Somogyi és Kész Zoltán által vezetett Polgári Platform nevű szervezet egyik digitalizációs tanulmányát a baloldali összefogás választási programjába is bevették.  

Ennek kapcsán maga Somogyi közölte 2021 decemberében, hogy megállapodás született az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és a Polgári Platform között. 

Összegzésként kijelenthető, hogy a cikksorozatban feltárt amerikai polip és hazánkig elérő csápjai mára körbefonták a baloldali pártokat, a „progresszív” civil szférát és a sajtójukat is.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás