Egy háromtonnás, tisztázatlan eredetű űrszemét csapódik pénteken a Holdnak hatalmas sebességgel és hagy rajta egy akkor krátert, amelyben több nyergesvontató is elférne.
Az űrben ellenőrizetlenül száguldó rakétamaradvány várhatóan 9300 kilométer/órás sebességgel ütközik a Holdnak az égitest távoli, a Földről nem látható oldalának.
Szakértők úgy vélik, hogy egy tíz éve fellőtt kínai rakétáról van szó, kínai hivatalos illetékesek azonban tagadják, hogy az ő űreszközük lenne. Mérések szerint egy 12 méter hosszú és három méter átmérőjű rakétáról van szó.
Mindenesetre tudósok kiszámolták, hogy a száguldó űrszemét 10-20 méter széles krátert vájhat a Hold felszínébe, több száz kilométerre szórva szét a becsapódás okozta port.
A rejtélyes űrszemét ügyében a gyanú először a SpaceX-re terelődött, mivel Bill Gray amerikai aszteroidavadász januárban az ütközési pálya alapján egy 2015-ben fellőtt, a NASA számára klímafigyelő berendezést az űrbe szállító Falcon-rakéta felső fokozatként azonosította azt.
Az „űrdetektív” egy hónappal később korrigálta magát, és azt közölte, hogy a harmadik fokozata lehet egy kínai rakétának, amely mintagyűjtő kapszulát vitt a Holdra 2014-ben. A kínai kormány azonban vitatja ezt, és azt állítja, hogy a rakéta felső fokozata annak idején visszatért és elégett a Föld légkörébe érve.
Mindazonáltal két hasonló kínai űrmisszió is volt - a 2014-es tesztrepülés és a 2020-ban Hold-mintát visszahozó küldetés -, és az Amerikai Űrparancsnokság (USSC) kutatói szerint a két eset összekeveredhetett. A Holdnak csapódó űrszemét eredetét azonban az alacsonyan szálló űrhulladékokat megfigyelő U.S. Space Command sem tudta megállapítani.
A légkör nélküli vagy csak csekély légkörű égitest védtelen az égi vándorokkal - a meteorokkal, az aszteroidákkal (kisbolygók) és a kutatási célból szándékosan nekivezérelt űreszközökkel - szemben, és időjárás, erózió hiányában a becsapódási kráterek örökre megmaradnak.
Kínának van ugyan egy holdjárója a Hold árnyékos oldalán, de túl messze van a becsapódás várható helyszínétől, amely valamivel az Egyenlítőtől északra lesz. Nem lesz látótávolságon belül az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter és az indiai Chandrayaan-2 űrszonda sem.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre