Vasárnaptól már koncertek is lesznek a hétvégén megnyitó Magyar Zene Házában.
Vasárnaptól már koncertek is lesznek a hétvégén megnyitó Magyar Zene Házában. A Liget Budapest Projekt keretében, közel 30 milliárd forintból létrehozott kulturális centrum nem csak lélegzetelállító építészeti megoldásaival, de környezettudatosságával is egyedülálló Európában.
A Magyar Zene Háza tervezője a japán sztárépítész, Sou Fujimoto. Az volt a célja, hogy feloldja a természetes és az épített környezet közötti határvonalat, megteremtse a hangok természete és a természet hangjai különleges harmóniáját.
„A Magyar Zene Háza olyan emblematikus fejlesztés, mely példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg” – mondta Sou Fujimoto.
* Az International Property Awardson 2019-ben Európa legjobb középületének választották.
* A 2020-as Music Cities Awardson „a világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése” címet nyerte el.
* A CNN és a World Architecture Community 2021 legjobban várt épületei közé választotta.
Ez lesz a világ első komplex zenei beavató helye, amely közel kétezer négyzetméteren sokszínű programkínálatot nyújt:
Az épület mellett, a ligeti Nagyrét egy kisebb területén 120 talajszondát helyeztek el 100 méter mélyen a föld alá, amelyek a ház megújuló, geotermikus energiával történő ellátását szolgálják. Az épület hűtését távhűtéssel biztosítják.
Bárki szabadon besétálhat ebbe a gyönyörű üvegpalotába, körülnézhet, beülhet a kávézóba. Több rendezvényre már elővételben elfogytak a jegyek.
A Liget Budapest Projekt Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját hajtja végre, melynek köszönhetően a park zöldfelülete jelentősen megnő és növényállománya megújul. Városliget fejlesztése során eddig már közel 150 000 m² zöldfelület újult meg, 72 000 m² burkolt felületet bontottak el, elültettek közel ötszáz lombos fát, több mint 70 000 cserjét és csaknem 140 000 évelőt. Az új épületek egy talpalatnyi zöldfelületet sem vesznek el a Ligetből, ugyanis csak olyan helyen építkeztek, ahol korábban is épületek vagy parkoló volt.
Szépművészeti Múzeum Román Csarnok (2018)
Hetven évnyi – raktárként való használat és egyre romló állapota után – a látogatók ismét gyönyörködhetnek a Szépművészeti Múzeum felújított Román Csarnokában.
Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (2019)
Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézménye a Városliget melletti Szabolcs utcában.
Millennium Háza és Rózsakert (2019)
2019-ben elkészült az egykori Olof Palme Ház, a Városliget egyik legrégebbi és legimpozánsabb épületének műemléki rekonstrukciója.
Múzeum Mélygarázs és Promenád (2020)
2020 decemberében elkészült a Múzeum Mélygarázs. A három szinten összesen 800 férőhelyes, tágas beállóhelyekkel rendelkező mélygarázs teljesen akadálymentes, amelyben elektromos töltőket és családi parkolóhelyeket is kialakítottak.
Komáromi Csillagerőd (2021)
A Szépművészeti Múzeum gipszmásolati gyűjteménye legjavának kiállításával 2021-ben megnyílt a teljeskörűen felújított és kibővített komáromi Csillagerőd.
Eiffel Műhelyház (2021)
2021 októberében megnyílt a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza. A X. kerületi Kőbányai úton, közel harmincezer négyzetméteren megépült komplex központba költözött az Opera kilenc gyártóműhelye.
Néprajzi Múzeum
A 2017 vége óta épülő új Néprajzi Múzeum a 150 éves nemzetközi rangú gyűjtemény első, eredetileg is múzeumi célra készült otthona lesz, melyet márciusban adnak át. A múzeum egyébként hazatér a Ligetbe, hisz a gyűjtemény először itt, a Városligetben, a millenniumi kiállítás részeként mutatkozott be a nagyközönségnek.
Új Nemzeti Galéria
Az építészeti Nobel-díjjal, azaz a Pritzker-díjjal kitüntetett japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján épül fel az Új Nemzeti Galéria, az egykori Petőfi Csarnok helyén.
Magyar Innováció Háza
A Közlekedési Múzeum egykori pompás, újjáépülő városligeti épületében, a Magyar Innováció Házában, a magyar találmányok bemutatásán alapuló tudományos élményközpont jön létre.
Városligeti Színház
A Városligetben már 1879 óta állt egy könnyűszerkezetes, fából ácsolt színkör, amelyet 1951-ben bontottak le. Most az eredeti tervek alapján, de modern működési környezetet biztosítva születhet újjá.
Ifjúsági sportpályák
A Liget Budapest Projekt keretében 2018-ban adták át a környező iskolák igényei szerint kialakított ifjúsági sportpályákat a megújult Vakok kertje mellett.
Vakok kertje
Megújult Magyarország első, speciálisan a vakok és gyengénlátók pihenését és kikapcsolódását szolgáló Vakok kertje, melyet 2018-ban adtak át. A majd egyhektáros Vakok kertje 1972-ben épült a Városligetben, így időszerű volt a rendbehozatala, korszerűsítése.
Hermina kutyás élménypark
A 2018-ban átadott Hermina úti kutyás élménypark az ország legkomplexebb tematikus kutyás parkja, mely óriási népszerűségnek örvend, megnyitása óta már több mint 800 ezren látogatták meg. A speciális parkrész átadásával több mint 5 ezer négyzetméterrel nőtt a park zöldterülete.
Városligeti Nagyjátszótér
2019 októberében birtokba vehették a családok Magyarország legkomplexebb és legkorszerűbb játszóterét a Városligetben, ahol azóta már több mint 1 millióan játszottak. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően összesen 7 új játszótér kap helyet a megújuló parkban.
Városligeti Sportcentrum
2020 év végén vehette birtokba a közönség az új 35 ezer négyzetméteres Városligeti Sportcentrumot. Műfüves labdarúgópályája lelátóval, kosárlabda-aréna, három multifunkciós sportpálya, kondipark, terepügyességi park mászófallal, pumptrackpályával, valamint tizenhárom sakkasztal, négy pingpongasztal és két teqballasztal is átadásra került.
Városligeti futókör
2020 decemberében elkészült a rekortán borítású Városligeti Futókör. Tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetését, burkolatát a sportolók igényei szerint alakítsák ki.
Mőcsényi Mihály botanikus kert
Visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet a 2020-as újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el.
Ajtósi kutyás élménypark
A városligeti parkfejlesztés második ütemében 2020 óta egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kis testű és a nagy testű kutyák.
A hétvégén megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, márciusban pedig az új Néprajzi Múzeum. Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, a Liget-projekt miniszteri biztosát kérdezte a Ripost a városligeti zöldprogramról, a további kulturális fejlesztésekről és az elmúlt évek Liget körül kialakult ideológiai harcairól.
– A főváros jelenlegi vezetése csak egy közparkot képzelt a Városligetbe, önök pedig kulturális negyedet is. Hogy sikerült összepárosítani a kettőt?
Baán László: A Városliget legsajátabb, egyedi jellemzője a zöldfelületi kikapcsolódás és egy egyedülállóan gazdag kulturális intézményrendszer harmonikus együttléte. A Városligetben 1866-tól, az állatkert megnyitását követően, számos nagyszerű intézmény – többek között a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a műjégpálya, a nagycirkusz, a Vajdahunyad vára, a Közlekedési Múzeum – találta meg otthonát. A Liget zöldfelülete az eddigi 60 százalékról 65 százalékra bővül, és a meglévő parkfelületeket is felújítjuk. Mintegy 200 ezer négyzetméteren ez már meg is történt. Eddig a Liget több mint egyharmadát lebetonozott felületek, utak és parkolók foglalták el. Az új épületek egy talpalatnyi zöldfelületet sem vesznek el a Ligetből, ugyanis csak olyan helyen építkezünk, ahol korábban is épületek vagy parkoló volt.
– Milyen kulturális fejlesztések várhatók még a Ligetben?
B. L.: A Néprajzi Múzeumot március végén adjuk át, és egy gyönyörűen zöldellő, a legmagasabb pontjáig besétálható tetőkert fogadja majd a látogatókat. A Néprajzi Múzeum tulajdonképpen hazatér a Ligetbe, hisz a gyűjtemény először itt, a Városligetben, a millenniumi kiállítás részeként mutatkozott be a nagyközönségnek. A gyűjteménynek azóta sem volt múzeumi célra épült saját otthona. A kormány a főváros vezetésének ellenállása ellenére sem tett le a Liget-projekt teljes körű megvalósításáról (Új Nemzeti Galéria, Városligeti Színház, Magyar Innováció Háza), hisz csak annak révén jöhet létre egy olyan, 150 év nagyszerű fejlesztésein alapuló közpark, amely Európa egyik legvonzóbb és legkomplexebb kulturális negyede lesz és kiemelkedő új vonzerőt jelent úgy a hazai, mint a nemzetközi turizmusban.
– Minek tulajdonítja a főváros és Karácsony Gergely makacs ellenállását a Liget-projekttel szemben?
B. L.: A főváros a Liget-projekt esetében oly mélyre ásta magát a lövészárokba, ahonnan már csak nagyon nehezen tud kimászni. Pedig a harc okafogyottá vált, hisz mindazok, akik ellátogatnak a Liget eddig megújított részeire, s immár a Zene Háza vagy rövidesen a Néprajzi Múzeum épületeibe, politikai meggyőződéstől függetlenül ugyanazt tapasztalják: világszínvonalú új létesítményeket egy megnövekedett és megújult zöldfelületű parkban. A főváros részéről azonban korántsem a zöldfelületek mindenek felett való védelméről és gyarapításáról volt és van szó, hanem politikai számítgatásról. Ezt jól mutatja, hogy a Városliget zöldfelületéért oly óriási aggodalmat mutató főváros a saját udvarába, a sok ezer négyzetméteres városházi parkoló helyére több mint két éve oly nagy garral meghirdetett parklétesítési projektben eddig nem hozott létre még egyetlen négyzetméternyi zöldfelületet sem. Az elmúlt évek során több mint száz olyan civil szervezettel egyeztettünk, és fogadtuk be több száz javaslatukat, akiknek tényleg az volt a céljuk, hogy az egyre jobban lepusztuló Liget egy jobb hely legyen minden ide látogató számára.
A balliberális politikusok, az általuk feltüzelt „ligetvédők” és a főváros új vezetésének minden igyekezete ellenére évek alatt sem sikerült elültetni a budapestiek fejében, hogy a Ligetet „a kormány be akarja építeni”, ezért „meg kell védeni”. A bemutatott, zöld programot tartalmazó tervek, majd a sorozatos nemzetközi elismerések után csitultak a hullámok, az elmúlt napokban pedig már a baloldali sajtó is elismerően nyilatkozott a Magyar Zene Házáról. Olyan is akadt, aki a Liget-projekt körül mesterségesen gerjesztett indulatokat mostanra átértelmezné.
„Nincs mese, a Magyar Zene Háza tényleg szép lett, és úgy tűnik, nem sebezte halálra a Városligetet… A Liget esetében amúgy sem a tervezett építményekkel szemben léptek fel a kritikusok, eleve a projekt szúrta a szemüket, nem kicsit, nagyon... Voltak, akik zsigerből ugrottak, semmi sem lehet jó, amihez Orbán Viktor kormánya biztosítja a forrásokat az adófizetők forintjaiból, és voltak, akiket környezetvédelmi szempontok motiváltak...”
„A Magyar Zene Háza remek lett, sőt valóban olyan légies és varázslatos, mint amit a látványtervek ígértek. Véleményünk szerint ezért aligha túlzás azt állítani, hogy az intézmény Magyarország egyik legjelentősebb kortárs épülete lesz.”
„Az elektronikus zenét kedvelő középiskolásoktól a jazzt vagy a tradicionális világzenét szerető felnőtteken át a ritmust és a dallamot élvező gyerekekig mindenki talál magának valamilyen élményt a január utolsó hétvégéjén megnyíló Magyar Zene Házában... Január 23-án zeneakadémisták ingyenes koncertjeivel nyit a ház, a világszínvonalú épületet be is lehet már járni.”
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre