Hortobágyi T. Cirill atya a szocializmus derekán jelentkezett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba kisdiáknak, aztán biológia-földrajz szakos bencés tanár lett, most pedig ő a pannonhalmi főapát.
A Metropolnak elmesélte, mit szóltak a szülei ahhoz, hogy örökfogadalmas lett, és elárulta a pannonhalmi fiúk legendás összetartásának a titkát is. A pannonhalmi diákok ugyanis életre szóló szövetséget kötnek egymással, legendás az a barátság, ami generációkon és kontinenseken is átível, mindegy, hogy ki, mikor hagyta el az alma matert.
„Utólag úgy élem meg, hogy egy rendes kisfiú voltam” – válaszolt mosolyogva Hortobágyi T. Cirill arra a kérdésre, hogy milyen gyerek volt a pannonhalmi főapát, aki egy Eger melletti kis faluban, Nagytályán született, majd Makláron gyerekeskedett.
„A szüleim, a nagyszülők, a család és a rokonok körében rengeteg törődés, gondoskodás vett körül. A hatvanas években, egy szegényebb időben, de gyerekbarát környezetben nőttem fel. A kert végén egy hatalmas legelő, mellette folyt az Eger patak, csigát gyűjtöttünk, halásztunk és állatok vettek körül. Állatorvos szerettem volna lenni, hiszen ez volt a legszebb foglalkozás egy ilyen kis agrárközösségben.”
A teljes cikket elolvashatod a holnapi Metropol napilapban, illetve a www.metropol.hu-n.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre