A Mikulás idén is házhoz megy!

Urmai Gábor színész, családapa arra vállalkozott, hogy felveszi a jelmezét, és idén is megajándékozza a Mikulás-várás, a Mikulással való (kontaktmentes) találkozás örömével a gyerekeket. Budapesten házhoz megy, bekopog, és leteszi a csomagot vagy éppen csak elsuhan az ablak előtt integetve, hiszen este 8 órára neki is haza kell érnie.



Megosztás
Szerző: Fodor Erika
Létrehozva: 2020.11.22.
december 6.

Urmai Gábor meggyőződése, hogy ezekben a coviddal nehezített időkben is meg kell tartani az ünnep lényegét, és nem szabad elvenni a gyerekektől a csodába vetett hit erejét.

A Kontaktmentes Mikulás már készen áll az indulásra (Fotó: Metropol)

- Higgyünk a csodában és gyermekünk örömében! Többször voltam már ebben a szerepben, tudom, miről beszélek. A Szemklinikán is rendszeresen meglátogattam a kis betegeket Mikuláskor, és a saját óvodás lányaimat ugyancsak láttam annyira a „mese” hatása alá kerülni annak idején, hogy nem ismerték fel a Mikulásban az apjukat – osztja meg a Metropollal korábbi tapasztalatait Urmai Gábor, aki azontúl, hogy negatív teszttel rendelkezik, még a minimális kontaktust is elkerülve, veszélytelenül ajándékozza meg a kicsiket a Mikulás-élménnyel.

Higgyünk a csodában! (Fotó: Shutterstock)

- Nem kell bemenni a házba, lakásba, egyszerűen csak jelen lenni, ha mindössze pár pillanatra is, és megengedni, hogy megtörténjen a csoda. Az igazi Mikulás titokzatos, a kertek alatt, a házak közt, Isten tudja, milyen utakon, földön és égben észrevétlenül jár, nem kell hát megérinteni sem. Nem az a lényeg, hogy bejöjjön, és hosszasan beszéljen, csak tudni, hogy van, és idén is eljön hozzánk. Letesz egy csomagot, integet, és megerősíti a gyerekeket abban, hogy szeretik őket, törődnek velük – vallja a színész apa. A házhoz menő Mikulás azt is elárulja, a mai napig meghatározó emlék számára a személyes Mikulás-várása.

Urmai Gábor ma is őrzi a gyermekkori Mikulás-várás emlékét (Fotó: Metropol)

- Bennem van a kép, 40 év múltán is átélem azt az izgatottságot, hogy december 5-én este – bár már rég tisztában voltunk vele, hogy is van ez - elszántan ülünk a bátyámmal a sámlin, és suvickoljuk a cipőnket, azzal a régi jóféle bagarollal, még az illatát is érzem. Nagyon fontos volt nekünk ez a készülődéssel teli várakozás, a titok, talán még nagyobb örömet jelentett, mint maga a csomag, ami érkezett. Az, hogy el fog jönni, a bizonyosság, mert úgy kellett lennie, hiszen eddig mindig így történt. Néztük, lestük az ablakon át, és természetesen olyan erős volt bennünk a vágyakozás, olyan korlátlanul szárnyalt a képzeletünk, hogy megtörtént a csoda: nemegyszer látni véltük, amint éppen berepül az ablakunk alá, vagy elhúz a szánnal, miután bepakolta a szépen kitisztított cipőnkbe a piros csomagot és a kötelezően járó jelképes aranyvirgácsot – meséli a menő Mikulás azzal a meggyőződéssel, hogy ebben a vírus miatt kiüresedett szomorú és félelmes világban aztán végképp nem szabad megfosztani a gyerekeinket az ünnep lényegétől. Sőt, erősíteni kell őszinte, gyermeki hitüket.

Csak az ablakon keresztül, de itt van! (Fotó: Metropol)

- Olyan világ van, amiben éppen azok a kapcsolataink szűnnek meg, amitől emberek vagyunk. Nincs kézfogás, nem öleljük meg egymást, nem találkoznak a családok. Van, amit azonban nem engedhetünk elveszni. Mesére mindig szükségünk van, csoda kell, a Mikulás ma is házhoz megy.

A (házhoz)menő Mikulás itt elérhető:

https://www.facebook.com/mikulashazhoz

+36 30 950 2456

[email protected]









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás