„Jól vagyok, és jót tett, hogy bent voltam” – Lagzi Lajcsit megváltoztatta a börtönélet

Az egész ország most a zenészre kíváncsi, mindenki tudni akarja, milyen érzésekkel lépett ki az intézmény kapuján. A Mokka járt Lagzi Lajcsi mocsa-boldogasszonypusztai otthonában, ahol a trombitás őszintén beszélt a börtönéletéről, az őt ért atrocitásokról és a már szabadlábon töltött napjairól.

Lagzi Lajcsi könnyeivel küszködve beszélt gyerekeiről

„Erről a helyről mindenki szeretne hazajönni.”

„Egyébként, amennyire lehet, ezektől védve és szeparálva voltam” – kezdte a riportban a trombitás, aki arról is mesélt, hogy érték-e fenyegetések, bármilyen erőszak az intézményben. „Ilyenre nem volt példa, de azt gondolom, ezek régi legendák. Ma már a büntetés-végrehajtás egész más” – fűzte hozzá.

Lagzi Lajcsi számára feledhetetlen pillanat marad, amikor végre otthonába érkezett. Három gyermeke fogadta, akiket hosszú idő után ölelhetett magához. A jó hírt is elsőként velük közölte még múlt héten.

„A fiamat, Istvánt hívtam föl. Az egy nehéz pillanat volt. Mondtam, ha nem bánják, akkor jövő héten hétfőn itthon vagyok. Azt mondta: »Apa, én tizennégy hónapja vártam ezt a hívást!« – mondta könnyeivel küszködve Galambos, aki arról is szót ejtett, mi hiányzott számára a legjobban a rácsok mögött. „Nem úgy tudod tervezni az életedet, ahogy a szabad életben. A bizonytalanságot az is erősíti, hogy aggódsz a kint lévőkért, a gyerekeidért, a szeretteidért, mi van velük, hogyan vannak, mit csinálnak?” – mondta őszintén.

„Az igazi barátok megmutatták a foguk fehérjét”

A zenész azt is elárulta, bent nagyon sok önismereti, önfejlesztő könyvet olvasott, mindvégig dolgozott magán, és rendszeresen járt pszichológushoz. Ez rengeteget segített neki abban, hogy átvészelje a börtönben töltött napokat. Alig néhány napja van kint, tíz hónapig még reintegrációs őrizet alatt áll, így nagy kérdés, ebben az időszakban zenélhet-e, mikor állhat újra színpadra. Bár kérdés, hogy akarja-e?

„Ezután a törés, vagy a történtek után nem ugyanaz a sztori, mint amikor korábban voltam. Már kaptam felkérést. Csalódást nem akarok okozni, de nem vagyok jó formában” – utalt arra, hogy egyelőre nem tér vissza a közönségéhez.

Sokan azt gondolták, hogy Lajcsinak hatalmas a baráti köre. A tizennégy hónap alatt, sőt már az azt megelőző időszak, amikor még a tárgyalások zajlottak ráébresztették, ez nem így van.

„Az igazi barátok megmutatták a foguk fehérjét, annak minden jó értelmében. Aztán azok is megmutatták, akik… mondjuk nem volt elvárt, de végül is jólesett volna egy érdeklődés. Hogy ennek milyen részletei vannak, nem akarom minősíteni, elfogadom, elfogadtam ezt a helyzetet. (…)

„A legfontosabb, hogy abba a folyóba már nem fogunk visszalépni, amiből kiléptünk. Egy másik folyóba fogok és akarok belépni. Sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben. Én az életemnek ezt a részét lerendeztem, köszönöm szépen, jól vagyok, és jót tett, hogy bent voltam” – árulta el, aki azt is kifejtette, miben változtatta meg az elmúlt csaknem másfél év.

„Olyan életem volt, hogy csütörtökön beültünk a turnébuszba, vasárnap éjjel jöttünk haza. A gyerekeim úgy nőttek föl, hogy szinte nem voltam mellettük. Ennek a lelki terhe ott megtalált magányomban.”

„Ez mindenképpen megváltozott bennem. Ez a felismerés nagyon jó, és jól érzem magam ettől” – mondta a zenész.