Csonka Pici megható sorokkal emlékezik a színészóriásra

„A Kiskabos”. Így nevezték az ötvenes évektől kezdve egészen az ezredfordulóig népszerű, alacsony növésű, szemkápráztatóan vörös hajú színészt, Kabos Lászlót. A Jászai Mari-díjas művész ikonikus alakja volt a budapesti művészéletnek, 1972 és 1980 között havonta 32 alkalommal lépett fel, akár naponta többször is, emellett rádiós és televíziós szerepléseket is vállalt. A szilveszteri gálaműsorok elmaradhatatlan szereplője volt. Karrierje csúcsán nem tudott úgy végig menni a Nagymező utcán, hogy ne állították volna meg az emberek, akik autogramot kértek tőle. A világ azonban azóta nagyot változott. 

Emlék 

Kabos László 2004-ben, két nappal a 81. születésnapja előtt hunyt el. Maga után hagyta az özvegyét, Urbán Erika színésznőt a Vidámszínpad művészét és azt a rengeteg mosolyt, amit még életében rajzolt az emberek arcára. Egy darabig még beszéltek róla a művésztársak, a pesti utcákon is emlegették, a róla készült tévéfelvételek aztán kezdtek elavulttá válni, a videók minősége meg sem közelíti a 21. századi felbontást, a kortársai sorra meghaltak, ma már alig akad valaki, aki ismerte őt, aki jó szívvel emlékszik rá. 

A színész emlékének egyik utolsó őrzője Csonka András, akinek volt szerencséje egy színpadon is állni vele. Sőt. Olyan régen ismeri, hogy még az édesanyja hasában volt, amikor először találkoztak. Az énekes-színész Kabos 100. születésnapja alkalmából megható sorokkal emlékezett a színészóriásra. 

– írta Csonka Pici, aki egy nagyon vicces közös fotót is közzétett. Ezt a képet valószínűleg most látja először a nagyközönség: