Rákosrendező: egy éve vette meg a főváros a barna mezős területet, de a talajt még nem vizsgálták meg

A BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója, Kőrösi Koppány szerint a városvezetés rossz sorrendben kezdett tervezni, mert nem a legalapvetőbb vizsgálatokkal kezdték a munkát. Rákosrendezőt pont egy éve vette meg Budapest, de azóta gyakorlatilag semmi nem történt.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2026.01.19.

Módosítva: 2026.01.19.

Budapest főváros Rákosrendező talajvizsgálat Karácsony Gergely

Rákosrendező területét egy éve vette meg a főváros, illetve egy éve annak, hogy élt elővásárlási jogával és megvásárolta a barnamezős területet és ezzel hivatalosan is átvette a több mint 80 hektáros barnamezős fejlesztés jövőjének alakítását. A városvezetés történelmi lehetőségről beszélt, új városrész ígéretével, zöldfelületekkel, lakhatási megoldásokkal. A valóság azonban jóval visszafogottabb képet mutat, egy év alatt szinte semmit nem haladtak.

Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója szerint az elmúlt egy év lényegében semmitevésnek tekinthető.

Azt tudom mondani, hogy ez egy év gyakorlatilag semmittevés. A főváros egy olyan szerződésbe lépett be, amely kivitelezői szerződés, vagyis befektetői szerepet vállalt. Ehhez képest nem látszik, hogy értenék, mit is kezdtek el csinálni.

Rákosrendező: nem a Masterplan kiírásával kellett volna kezdeni a munkálatokat

A főváros egyik látványos lépése a Rákosrendező Masterplan tervpályázat meghirdetése volt, amely nagy sajtóvisszhangot kapott. A szakember szerint azonban ez szakmailag rossz sorrend.

A Masterplan egy beépítési tanulmányterv. Azt határozza meg, milyen funkciók kerülnek a területre és hol. De ilyet felelősen csak akkor lehet készíteni, ha már van környezeti hatásvizsgálat

– magyarázta a szakember.

Elmagyarázta: ez Rákosrendező esetében különösen kritikus, hiszen egykori vasúti rendezőpályaudvarról van szó, ahol évtizedeken át ismeretlen mennyiségű és típusú szennyeződés halmozódhatott fel a talajban.

Nem tudjuk, pontosan mi van a földben. Olajszármazékok, vegyi anyagok, szennyezett rétegek lehetnek több méter mélyen. Ha egy tájépítész betervez egy jóléti tavat egy ilyen területre, és ásás közben kiderül, hogy ott súlyos szennyezés van, akkor az egy soha meg nem térülő beruházás lesz a rekultiválásberuházásból meg nem térülő költségei miatt.

A terület hét különálló telekből áll, és ezek közül mindössze két kisebb telek esetében készült eddig környezeti felmérés.

Egy 80 hektáros terület teljes körű környezeti hatásvizsgálata néhány hónap alatt, egy Masterplan költségének a töredékéből elvégezhető lenne. Egy év alatt ezt bőven meg lehetett volna csinálni.

A szakember szerint ehelyett most úgy indul tervezési folyamat, hogy nem lehet tudni, hogy abból mikor kell újat készíteni.

Ha nem tudjuk, hol milyen szennyezés van, akkor a Masterplant akár többször is újra kell tervezni. Ez pénz, idő és hitelesség elvesztegetése.

Mindeközben a helyzetet súlyosbítja az, hogy a rozsdaövezetek általában amúgy is a költségrobbanás melegágyai. A talaj és a talajvíz szennyeződésének feltárása, a szennyezett föld cseréje, a régi vasúti és ipari elemek elszállítása, az új közművek kiépítése, a régészeti feltárások és az új közlekedési kapcsolatok kialakítása már az építkezés megkezdése előtt is akár százmilliárd forint feletti összeget igényelhet. A szakemberek szerint ezek a költségek szinte soha nem állnak meg az első becsléseknél, minden újonnan feltárt probléma milliókkal vagy milliárdokkal növelheti a végösszeget.

Kőrösi Koppány szerint ezzel a szakmaisággal valószínűsíthető, hogy a projekt jelentős csúszásokkal indul, és már az előkészítése is messze drágább lesz, mint amennyibe kerülhetne.

Ahogy a Metropol korábban is megírta, a BP Műhely szakértői már a vásárlás pillanatában arra figyelmeztettek: a főváros olyan beruházásba ugrott bele, amelyet a világon sehol sem vállalna be egy önkormányzat önállóan.

Külön probléma, hogy a főváros nem vehet fel hosszú lejáratú hitelt kormányzati engedély nélkül, miközben egy új városrész kiépítése akár évtizedekig tartó, több száz milliárdos projekt lehet.

A főpolgármester szerint a cél egy fenntartható, emberléptékű, zöld városrész létrehozása. Kőrösi Koppány szerint azonban a legfontosabb kérdés továbbra is megválaszolatlan:

Amíg nem tudjuk pontosan, mi van a talajban, addig minden terv csak látványos rajz a papíron.