Milliárdokat nyel el a rozsda – Rákosrendező felzabálja a főváros nem létező vagyonát

Rákosrendező költségei már az előkészítés fázisában is jelentős terheket rónak a fővárosra, komoly kihívást jelent ennek az előteremtése Budapest számára. Ráadásul a rozsdaövezetek fejlesztése mindig zsákbamacska. A föld alatt gyakran több a probléma, mint amit a felszínen látni, az első becslések szinte sosem fedik a valós költségeket. Viszont a főváros pénzügyi helyzete már most rendkívül feszült, a projekt meghaladhatja Budapest pénzügyi képességeit.

A rozsdaövezetek hasznosítási lehetőségei voltak terítéken a legutóbbi Budapest Műhely beszélgetésén. A Budapest Műhely független városfejlesztési fórum, amelynek célja, hogy adatalapú kutatások és elemzések alapján világítson rá a főváros problémáira.  A beszélgetést Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, városfejlesztési szakember szervezte és moderálta. A beszélgetésben részt vett Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, Koji László ÉVOSZ-elnök és Szende András tájépítész.

Ezek a rozsdaövezetek egykor a város ipari motorjai voltak, most Budapest legnagyobb fejlesztési lehetőségét rejtik. A fejlesztések révén új lakások, közösségi terek, iskolák, zöldterületek jöhetnének létre az elhanyagolt romok helyén. Ilyen rozsdaövet Rákosrendező is. A szakemberek elmondták: a lehetőségek mellett fontos kihangsúlyozni azt, hogy a rozsdaövezeti beruházásoknál szinte törvényszerű az, hogy a végső költségek többszörösen meghaladják az eredeti terveket. Minden egyes újonnan felfedezett szennyezett terület, beomló közmű vagy régészeti lelet újabb milliókkal vagy akár milliárdokkal dobhatja meg a végösszeget.

A terület előkészítése még az építkezés megkezdése előtt is valóságos pénztemető: talaj- és talajvízszennyezés feltárása, szennyezett föld eltávolítása és cseréje, földmunkák, sitt- és vasútihulladék-elszállítás, közművek újratelepítése, valamint kötelező feltárásokat is kell végezni a régészeti és műemléki előírások miatt, és új tömegközlekedési kapcsolatokat is ki kell alakítani. A vételáron kívül ezeket is ki kell fizetni, ezeknek az összköltsége elérheti akár a 100-120 milliárdot is. És ez még csak az előkészítés.

A kérdés az: tényleg van erre pénze a fővárosnak? Már most is költségvetési hiány van, és folyószámlahitelből működik Budapest. Mivel már most is feszült a főváros pénzügyi helyzete, kérdéses, hogy ki tudják-e fizetni a vételár mellett ezeket a költségeket, és főleg úgy, ha némelyik költség több lesz a vártnál. 

A Tényellenőr összegyűjtötte a fővárosi csődválság jeleit, ezek alapján a Rákosrendező-projekt egy gazdasági aknamező. A cikkben több tucat példa szerepel arra vonatkozóan, hogy a főváros nyíltan bevallotta: nincs pénze. 

A portál  bemutatta, hogyan jutott el a főváros csődközeli állapotba:

• Már 2020-ban is „túlélés költségvetéséről” beszéltek
• 2023 nyarán a főváros fizetésképtelenséggel fenyegetett, 76 milliárdos hiánnyal
• 2025-ben Budapest folyószámlahitelből él, és akár 60 milliárdos mínuszban is lehet év közben
• Jegyárak emelkedtek, fejlesztések elmaradtak, a Lánchíd csak félkészen újult meg

Mindezek fényében a budapestiek joggal kérdezhetik meg: hogyan akarja  a főváros előteremteni a Rákosrendezőre szükséges százmilliárdokat, ha már a jelenlegi kiadásokkal sem boldogul, és a rozsdaövezet miatt biztosra vehető az is, hogy a projekt költségei többek lesznek, mint amennyi előre látható.

Rákosrendező nem szerepel a főváros költségvetésében

Mint azt a Metropol megírta,  a fővárosi költségvetésben nem szerepel ez a tétel, mintha nem is lenne. A vételár első részletét, 12,7 milliárd forintot már átutaltak ugyan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára, de ez csak az első részlet, még nagyon sok pénzt kell kifizetni, amivel számolnia kell Karácsony Gergelynek, a pénzt elő kell teremteni rá. Megdöbbentő az, hogy a vételár és a szükséges kármentesítés költségei azonban nem szerepelnek a főváros 2025-ös költségvetésében. Ez komoly kérdéseket vet fel a finanszírozás forrásaival kapcsolatban. Erre Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője is felhívta a figyelmet.
Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés 2025. január 29-én döntött arról, hogy Budapest él az elővásárlási jogával, és megvásárolja Rákosrendező területét. A kifizetéséhez és a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénz viszont nem áll rendelkezésre.

Az első, csaknem 13 milliárd forintos részletet a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BMK) fizette ki, ami a fővárosi önkormányzat 50 százalékos tulajdonában van. Ezzel a BMK tulajdonjogot szerzett a Rákosrendező óriásprojektben. Kiss Ambrus, Karácsony Gergely jobbkeze korábban egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a BMK ezt a pénzt az eredménytartalékából fizeti ki. A következő részlet 17 milliárd lesz. A tervek szerint ezt részben szintén a BMK fogja kifizetni, másrészt Karácsony Gergely abban reménykedik, hogy a visszakövetelt szolidaritási hozzájárulásból teremtik elő az összeget. Csakhogy az állam szerint az nem jár vissza, és a perek kimenetele erősen kétséges, ráadásul kiszámíthatatlan, mikor lesz jogerős ítélet ezekben az ügyekben.