
Így lett a zöldítésből kiszáradt katasztrófa, avagy a balos klímapolitika működése Óbudán
Átültették, mert nem tudták, hova kell ültetni, aztán ott sem locsolják.
Bár a főváros vezetése szerint jó ötlet volt ez a lépés, javította a közlekedést, a számok és a tapasztalatok mást mutatnak. A Lánchíd autós forgalom elöli lezárása a Budapest Műhely elemzése és Almássy Kornél szakértői véleménye szerint nem segítette a városi közlekedést, hanem torlódást, környezeti károkat és aránytalan terhelést okozott több városrészben. A szakember szerint társadalmi vitára van szükség, mégpedig sürgősen.
A Lánchíd felújítása után a főváros 2021-ben úgy döntött, hogy nem nyitja meg azt újra az autósforgalom előtt. A döntéshez akkor közlekedésszervezési, környezetvédelmi és politikai érvek társultak. Mostanra azonban egyre több a kérdés: valóban nyertese lett a város ennek az intézkedésnek? A BP Műhely friss elemzése szerint nem.
Az autósforgalom jelentős részének kizárása súlyos következményekkel járt.
Ez egy tipikusan olyan intézkedés – hasonlóan Karácsony városvezetésének több más lépéséhez –, amelynek csak vesztesei vannak
– áll a műhely bejegyzésében.
2019-ben a Lánchidat még naponta több mint 65 ezren használták. A legfrissebb BKK-adatok szerint ez mára 50 ezer főre csökkent, miközben a személygépkocsik korábbi napi 26 ezer utasa teljesen eltűnt. Ők most más hidakon – főleg az Erzsébet és Margit hídon – kényszerülnek átkelni, jelentősen növelve azok forgalmát és környezetterhelését.
A Metropolnak nyilatkozva Almássy Kornél, a BP Műhely kutatási és elemzési vezetője hangsúlyozta: nem végleges megoldásokra, hanem érdemi társadalmi vitára lenne szükség.
A szakember azt is mondta, hogy mindenképpen egy társadalmi vitát kellene nyitni a Lánchíd megnyitásáról. Meg lehetne ezt tenni különböző feltételekkel: akár időszakosan megnyitva az autósok előtt, vagy a buszokat előnyben részesítve jelzőlámpás megoldással.
A szakértő szerint jelenleg indokolatlanul nagy kerülőre kényszerülnek az autósok, főként a budai oldalon. A II., XI. és XII. kerület közlekedése jelentősen romlott, miközben a tömegközlekedés sem nyert annyit, mint amennyit az autósok veszítettek.
Ez a lezárás nem ad annyival többet a tömegközlekedésnek, mint amekkorát az autósok veszítenek. A Lánchíd 6%-át vitte el korábban a budapesti forgalomnak, ez nem kevés. Most pedig ez a 6% hiányzik.
A BP Műhely számításai szerint a Lánchíd kerülője évi több mint egymillió óra plusz menetidőt jelent az autósok számára.
Ez a légszennyezés szempontjából is káros: az extra kilométerek miatt évente 14,4 tonna szén-monoxid kerül a levegőbe – ráadásul pont a belvárosban, ahol a legrosszabb a levegőminőség
– mutat rá a műhely.
Almássy is megerősíti:
Megnövekedett a légszennyezettség a Rákóczi úton és környékén. Ennek oka, hogy az autók részben arra mennek, az Erzsébet híd forgalma megnőtt, és ha állunk a dugóban, az környezetvédelmileg semmiképp sem előnyös.
A BKK kommunikációja szerint napi 386 órányi menetidőt spóroltak az utasok a lezárt hídon, de ezt az adatot a Budapest Műhely szerint érdemes kontextusba helyezni: a spórolás a József nádor tér–Krisztina tér közötti, 1,5 km-es szakaszra vonatkozik, de közben a belvárosi és budai forgalom szenved.
Nem hisszük, hogy az lenne a fővárosi közpolitikai cél, hogy a taxisok számára biztosítsunk egy külön hidat
– írták posztjukban arra utalva, hogy a lezárás kevés nyertese a taxis szakma, akiknek jelenléte másfélszeresére nőtt a hídon.
A BP Műhely és Almássy Kornél szerint is eljött az ideje egy kompromisszumos, rugalmas megoldásnak.
Nem kellene hatalmasat kerülniük az autósoknak. Ez egy nyolcperces nyereség lehetne, ha újra használható lenne a híd a közúti forgalom számára, akár részlegesen is. Szakmailag ez a kérdés mindenképpen újranyitást érdemel.
A Lánchíd jelenlegi forgalmi helyzete nem eredményezett közlekedési áttörést, viszont jelentős terhet rótt más városrészekre, a környezetre és az emberek idejére. A fővárosi vezetésnek átlátható vitát kellene kezdeményeznie, nem pedig végleges és egyoldalú döntéseket hozni.
A hét fővárosi híd a Duna budapesti szakaszán belül a tágabb értelemben vett belvárosban található, ha bármelyik kiesik, az az egész város működésére hatással van
– zárja a gondolatot Almássy.
Átültették, mert nem tudták, hova kell ültetni, aztán ott sem locsolják.
Zuglóban a baloldali városvezetés valódi versenyt ígért a közétkeztetésben.
A migráns dílert most az óvoda mellett kapcsolták le a rendőrök.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.