
Különös helyről kaptak segítséget a farkasordító hidegben az állatmenhelyek
Nem fűt és fát, hanem szalmát hordanak össze.
Ez a világ legkellemesebb hangja, mindannyian ismerjük, de kevesen értjük. Te tudod, miért ropog a hó a talpad alatt?
A hó hangja végigkíséri lépteinket ebben a szezonban. De vajon mi az oka annak, hogy ennek a puhának tűnő csapadéknak ilyen jellegzetes hangja van a lábunk alatt? Ha kíváncsi vagy a válaszra, most megtudhatod, hogy miért ropog a hó!

Bár a hó első pillantásra könnyűnek és puhának tűnik, valójában apró jégkristályokból áll, amelyek között megreked a levegő. A kristályok a talajra érkezve egymáshoz érnek, majd enyhén összekapcsolódnak. A hó tehát nem egy homogén tömeg, hanem rengeteg mikroszkopikus jégszemcse laza hálózata.
Amikor rálépünk a testsúlyunk a hatására a hó szerkezete összenyomódik, a jégszemcsék pedig egymáshoz dörzsölődnek, és a köztük létrejött laza kapcsolódások megszakadnak.
Ez a folyamat súrlódással jár, amely hanghullámokat kelt. Ezeket a hullámokat érzékeljük ropogásként. Ez a hang azonban nem egyetlen nagy roppanás, valójában számtalan apró hang, ahogy egyetlen lépéssel rengeteg apró jégkapcsolatot szakítunk meg.
Ez a jelenség azonban nemcsak a hóra jellemző, ugyanis más anyagok esetében is megjelenik. Például a nedves homokon sétálva hasonló hangot hallunk. Ebben az esetben is az apró szemcsék közti kapcsolat szakad meg, és ekkor halljuk ezt az érdekes hanghatást.
A hőmérsékletnek is fontos szerepe van abban, hogy egyáltalán halljuk-e a hó ropogását. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, a jégszemcsék annál keményebbek, ezért kevésbé hajlamosak arra, hogy csúszkáljanak egymáson. Ilyenkor a köztük fennálló ellenállás is nagyobb, így az összekapcsolódásuk megtörése sokkal gyorsabban és hirtelen történik, a ropogó hang pedig hangosabb lesz.
Amikor azonban a hó hőmérséklete emelkedik, a jégszemcsék felszínén egy vékony, folyékony réteg jelenik meg, aminek hatására csökken a súrlódás. A szemcsék könnyebben elmozdulnak egymástól, és kevesebb kapcsolódás is törik meg egyszerre. Ezért magasabb hőmérsékleten a havat puhábbnak érzékeled, a ropogást pedig halkabbnak - írja a Köpönyeg.

Nem fűt és fát, hanem szalmát hordanak össze.

Egyúttal egy fontos dologra is figyelmeztetett a kormányfő.

A DELTA program keretein belül végezte az ellenőrzést.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.