Patkányinvázió van Budapesten – hogy jutott idáig a főváros?

A patkánymentes főváros címet viselte Budapest 1972 és 2012 között, rágcsálómentes volt a magyar főváros, köszönhetően az egységes, központosított irtási rendszernek, amely a csatornahálózat teljes körű kezelésén, lakóházankénti irtáson, stratégiai térképezésen és speciális, késleltetett hatású szereken alapult. Ez a sikertörténet azonban az elmúlt években teljesen összeomlott, és ma már a szakemberek szerint több patkány él Budapesten, mint ember.

A fővárosban 47 éven át, 2019-ig a Bábolna Bio Kft. végezte a patkányirtást. Az akkor kiírt, botrányosra sikerült tenderen a korábbinál csaknem 300 millió forinttal olcsóbb ajánlatot adó RNBH Konzorcium nyert, az árversennyel kiütve a Bábolnát,  majd röviddel a szerződéskötés után további 650 millió forintot kért „extra irtásra”.

A váltás után a patkányészlelések száma gyorsan nőni kezdett, így 2023-ban ismét visszatért a Bábolna Bio, ezúttal a Ronix Kft.-vel közösen, és havi nettó 26 millió forintért. Két évre szólt a szerződés, de közben a fővárosi közgyűlés eldöntötte: 2025-től saját cégére, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-re (BKM) bízza a feladatot. 

Kérdésünkre a főváros sajtóosztálya közölte: június 1-jétől a BKM vette át az irtást. Az önkormányzat szerint „megnövelt mennyiségű” és „új típusú” feladatokkal, átdolgozott műszaki leírással dolgoznak. 

A városvezetés hangsúlyozza, hogy a feladatot most szervezettebben látják el, de konkrét adatokat a patkányészlelések számáról nem közöltek, sem nagyságrendileg, sem arányokban, annak ellenére, hogy konkrétan a számokra, illetve azok alakulására kérdeztünk rá. 

Megtudtuk: éves szinten 527,5 millió forintot irányoztak elő a feladatra,  ám a pénzhiány miatt ennek csak kevesebb mint felét fizetik ki 2025-ben, a maradékot 2026-ban tervezik kifizetni.

A saját céget is többek között spórolással indokolták. Ehhez képest az előző tendergyőztesnek, a Bábolna Bio, RONIX alkotta Deratizációs Központ Konzorciumnak 2024-ben 439,7 millió forintot fizetett az önkormányzat.

A kerületi önkormányzatok lakossági fórumain a legtöbb panasz ma a patkányhelyzet miatt érkezik. A válasz pedig rendszerint az, hogy az irtás a főváros feladata.

A közösségi médiát is elárasztják a patkányokkal kapcsolatos felháborodott bejegyzések:

• „Tíz év alatt soha nem volt patkány a társasházunkban! Most hemzsegnek!”
• „Huszonhat év után először patkány a konyhában.”
• „Gyakran látok a kukák környékén, a gyerek már nem is merik levinni a szemetet.”

A helyzet súlyosságát a júniusi hivatalos adatok is mutatják, azóta csak romlott a helyzet

• Józsefváros: 207 helyszín – 668 kiszállás
• Óbuda: 255 helyszín – 874 kiszállás
• Zugló: 324 helyszín – 1102 kiszállás

Sok helyre többször is vissza kellett térni, mert a problémát nem sikerült megszüntetni. Most, amióta a BKM végzi az irtást, a patkánybejelentéseket mutató térkép nem működik a Városháza oldalán. Online továbbra is lehet bejelentést tenni, és azt ígérik, hogy rövid időn belül kiszállnak. 

Egy patkányirtó cég szakembere szerint a nyár eleje a legrosszabb időszak szolgáltatóváltásra, mivel ekkor van a patkányok szaporodási csúcsa. A BKM által használt csapdák a kolóniák méretéhez képest nem elegendőek, szerinte teljes, városszintű átfogó irtásra lenne szükség.

Elmagyarázta: a patkányok ún. R-stratégista állatok: egy nőstény évente 6-8 alkalommal is ellhet, akár 11 kölyköt alkalmanként. Ha az irtás csak rövid időre is megszakad, a populáció robbanásszerűen növekszik.

A rágcsálók terjedéséhez a város elhanyagoltsága is hozzájárul: a főváros 3000 utcai kukát szerelt le spórolás miatt, a maradék gyakran túlcsordul, ételmaradékot szórva szét, valamint az elhanyagolt aluljárók, hajléktalantanyák, üresen álló épületek bőséges búvóhelyet és táplálékot biztosítanak.