Megalapozó környezeti felmérés nélkül indult el Rákosrendező tervezése

A Rákosrendező Masterplan tervpályázat előminősítése a főpolgármester múlt heti bejelentése szerint lezárult, és tizenhat hazai és nemzetközi tervezőcsapat kap lehetőséget arra, hogy a második körben megalkossa Budapest új városrészének koncepcióját. A csapatok november végén helyszínbejáráson vesznek részt, a terveket 2026 februárjában adják le, az eredményhirdetés pedig 2026 márciusára várható. Karácsony Gergely szerint a cél a korábbi vasúti terület helyén fenntartható, emberléptékű, lakhatási problémákra választ adó városrész születhet.

 – magyarázta a Metropolnak Kőrösi Koppány, városfejlesztési szakember, a BP Műhely alapítója. 
 A főváros eddig nem pótolta azokat a vizsgálatokat, amelyek nélkül egy masterplan nem állhat stabil alapokon. Ezt erősíti meg Kőrösi Koppány is, aki szerint már az is kérdéses, hogy a főváros egyáltalán képes-e végigvinni egy ekkora volumenű beruházást. 

– fogalmazott. Hozzátette, a főváros nem vehet fel hosszú lejáratú hitelt kormányzati engedély nélkül, márpedig egy új városrész építése akár több évtizeden át is tarthat. 

A szakértő szerint legalább ennyire súlyos probléma, hogy nincs teljes körű környezeti felmérés a területről. A masterplan csak akkor készíthető felelősen, ha a tervezők pontosan tudják, hol és milyen mértékű a talajszennyezés, milyen mélyen vannak a szennyezett rétegek, miként lehet azokat ártalmatlanítani, és egyáltalán milyen szerkezetű, milyen teherbírású a talaj. 

 – mondta. 

A jelenlegi állapotok alapján a 80 hektáros terület körülbelül tíz százalékáról készült környezeti hatásvizsgálat. Ennek hiányában nem lehet tudni, milyen szennyeződés van a területen – vannak-e például a világháborúkból visszamaradt, fel nem robbant robbanószerek, nincsenek talajmechanikai vizsgálatok, nem eldönthető, hogy mekkora épületet mekkora alapozással fog elbírni a talaj. Így jelenleg egy masterplant készítő mérnök adatok hiányában csak ötletelni tud. 

– tette hozzá Kőrösi. 

A kormány időközben kiemelt beruházássá nyilvánította a Rákosrendező fejlesztését, ami gyorsabb engedélyezést és lazább építési szabályokat jelent. Akár 90 méteres tornyok is épülhetnek, a beépítési sűrűségre, telekméretre és szintterületi mutatóra pedig gyakorlatilag nincsenek korlátozások. Ez a jogi környezet látszólag támogatja a gyors megvalósítást, ugyanakkor nem oldja meg azt a problémát, hogy a főváros még a terület vételárát sem rendezte teljes egészében, és saját bevallása szerint nincs pénze nagyobb fejlesztések finanszírozására. 

Rákosrendező egy rozsdaövezet, ezért előre nem látott költségek is felmerülhetnek

Mindeközben a helyzetet súlyosbítja az, hogy a rozsdaövezetek általában amúgy is a költségrobbanás melegágyai. A talaj és a talajvíz szennyeződésének feltárása, a szennyezett föld cseréje, a régi vasúti és ipari elemek elszállítása, az új közművek kiépítése, a régészeti feltárások és az új közlekedési kapcsolatok kialakítása már az építkezés megkezdése előtt is akár százmilliárd forint feletti összeget igényelhet. A szakemberek szerint ezek a költségek szinte soha nem állnak meg az első becsléseknél, minden újonnan feltárt probléma milliókkal vagy milliárdokkal növelheti a végösszeget.

Kőrösi Koppány szerint ezzel a szakmaisággal valószínűsíthető, hogy a projekt jelentős csúszásokkal indul, és már az előkészítése is messze drágább lesz, mint amennyibe kerülhetne.