Magyar Péterék aktívan részt vesznek az ukrán csatlakozás előkészítésében

Kiosztották a feladatokat.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.06.07. 11:09
Magyar Péter Ukrajna Tisza Párt Brüsszel

A Tisza Párt európai parlamenti képviselője, Gerzsenyi Gabriella nyilatkozatában tárta fel, hogy pártja aktívan részt vesz Ukrajna potenciális 2030-as EU-csatlakozásának előkészítésében – írta meg a Magyar Nemzet. A néppárttal és más szövetségesekkel folytatott kéthetenkénti egyeztetések során olyan kulcsfontosságú témákat vitatnak meg, mint a közös agrárpolitika jövője és a bővítés lehetséges hatásai. A párt már korábban elkötelezte magát az ország európai integrációja mellett. Támogatóik csaknem hatvan százaléka véli úgy, hogy Zelenszkij államának az unióban a helye.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (balra) és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (balra) és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)

Ismét lebukott Magyar Péter pártja. Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője nyilatkozatában részletesen beszámolt a néppárt és a Tisza Párt közös erőfeszítéseiről Ukrajna potenciális 2030-as EU-csatlakozásának előkészítésére. Ebben a folyamatban Magyar Péteréknek komoly szerepet adtak brüsszeli gazdáik. A Tisza aktív szerepet vállal az ukrán csatlakozásban. A nyilatkozat számos kérdést vet fel a bővítési folyamat átláthatóságával és a magyar érdekek képviseletével kapcsolatban.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (jobbra) és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke (jobbra) és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)

Gerzsenyi elmondása szerint a néppárton belül már 2024 decemberében elindult egy informális egyeztetési folyamat, amelynek részeként kéthetente találkoznak a költségvetési ügyekben érintett képviselők. Ezeken az üléseken a résztvevők a következő hétéves pénzügyi időszakra vonatkozó javaslatokat vitatják meg, amelyeket az Európai Bizottság fog előterjeszteni. A képviselő hangsúlyozta, hogy ezek az informális megbeszélések lehetőséget biztosítanak a néppárt álláspontjának kialakítására a különböző kulcsfontosságú kérdésekben.

Gerzsényi és Tarr, nekik Ukrajna a legfontosabb

Az egyik utóbbi ilyen ülésen két fő téma került terítékre: az EU bővítése és a közös agrárpolitika. 

A bővítés kapcsán különböző forgatókönyveket vitattak meg, beleértve azt a lehetőséget is, hogy Ukrajna, Moldova vagy valamelyik nyugat-balkáni állam már 2030-ban csatlakozhat az unióhoz.

Gerzsenyi kiemelte, hogy fontos felkészülni ezekre a lehetséges csatlakozásokra a következő költségvetési csomagban, hiszen az új tagállamok azonnal jogosulttá válnak az EU-s támogatásokra. 

 

Kiemelte:

A tegnapi ülés témája volt egyrészt a bővítés, másrészt a közös agrárpolitika. Bővítés kapcsán a különböző lehetséges forgatókönyveket vitattuk meg. Mi van akkor, ha már 2030-ban esetleg csatlakozik a most folyamatban lévő tagállamok  valamelyike: Ukrajnáról, Moldováról a nyugat-balkáni államokról beszélünk.

A Tisza Párt aktív szerepvállalása ebben a folyamatban rávilágít arra, hogy a párt erőteljesen támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Ez összhangban van a párt korábbi kezdeményezéseivel is, többek között az általuk indított kampánnyal, amelynek eredményeként Magyar Péter támogatói Ukrajna csatlakozását szorgalmazzák. Mint arról lapunk is beszámolt, a Tisza Párt igent mond Ukrajna uniós tagságára, az általuk indított szavazáson a válaszadók mintegy hatvan százaléka támogatta Ukrajna uniós csatlakozását.

Gerzsenyi nyilatkozatában feltűnő, hogy elsősorban a néppárt érdekeiről beszél, és nem tesz említést a magyar érdekekről. 

Ez a megközelítés aggodalomra adhat okot, hogy a magyar szempontok háttérbe szorulhatnak a bővítési folyamat során, a Tisza csak Brüsszel elvárásainak akar megfelelni.

A Tisza Ukrajna gyors csatlakozásán dolgozik

Az előcsatlakozási alapok kérdése is felmerült a megbeszélésen, ami arra utal, hogy az EU már most jelentős erőforrásokat fordít a potenciális új tagállamok felkészítésére. 

Tehát fontos az, hogy ebben a költségvetési csomagban fel legyünk készülve a lehetséges csatlakozásukra. Nagyon fontos az is, hogy amint egy országból EU-s tagállam lesz, akkor jogos út lesz az EU-s támogatásokra, illetve azt is érdemes tudni, hogy vannak úgynevezett előcsatlakozási alapok

– húzta alá.

A Tisza Párt és a néppárt együttműködése ebben a kérdésben azt mutatja, hogy erős konszenzus alakulhat ki közöttük Ukrajna csatlakozásának támogatása mellett. 

Ez a fajta előkészítő munka kulcsfontosságú lehet Brüsszel, a bíróság által elítélt Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a nyíltan háború- és ukránpárti Manfred Weber terveinek véghezviteléhez. 

Kijev 2030 előtti csatlakozása azonban jelentős veszélyekkel jár. Elég arra gondolni, hogy Ukrajna csatlakozása jelentős hatással lehet az EU mezőgazdasági szektorára, tekintettel az ország hatalmas termőföldjeire és mezőgazdasági potenciáljára.

Az informális egyeztetések rendszeressége – kéthetente történő találkozók – azt sugallja, hogy a néppárt és szövetségesei, köztük a Tisza Párt, rendkívül komolyan veszik a felkészülést Ukrajna potenciális csatlakozására. Ez a megközelítés arra utal, hogy az érintett politikai erők 2030-at reális céldátumnak tekintik Ukrajna EU-tagságára vonatkozóan.

Ukrajnát a lehető leggyorsabban bevennék az EU-ba, sőt már a csatlakozás előtt kedvezmények sorát hagynák jóvá Kijev számára.

Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Ukrajna mellett szólalt fel (Fotó: AFP)
Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Ukrajna mellett szólalt fel (Fotó: AFP)

Sikerrel kell járnunk, és sikerrel is fogunk járni Európa egyesítésének következő szakaszában. Reális esélyünk van arra, hogy egy vagy több tagjelölt országot a célvonalhoz juttassunk még ebben a mandátumban

 – jelentette ki Marta Kos uniós biztos, hangsúlyozva az EU bővítésének fontosságát. Ezen kijelentés pedig igazodik Ursula von der Leyen szavaihoz, miszerint 2030 előtt, most már 2029-ra bevennék Ukrajnát az Unióba.

Az Európai Unió bővítési biztosa korábban kijelentette, hogy 1000, azaz ezer ember dolgozik az uniós bürokráciában azon, hogy Ukrajnát a lehető leggyorsabban, nem felvegyék, hanem bármi áron beerőltessék az unióba.

A biztos szó szerint ez mondta:

I’m pushing my people here in Brussels, around 1000 people in all different areas are working just for one enlargement country.

Vagyis hajtja, űzi, „pushingolja” az embereit, mind az ezret, a lehető legkülönbözőbb területeken, hogy Ukrajna minél előbb tag lehessen.

A Bizottság nem csak a csatlakozási tárgyalásokra összpontosít, hanem párhuzamosan más területeken is igyekszik felgyorsítani az integrációt. A csatlakozás előtt megnyitnák a belső piacokat.

A csatlakozási tárgyalásokat kiegészítve a Bizottság fokozza erőfeszítéseit az egységes piacba történő gyorsított integráció érdekében, most már a védelemmel és a biztonsággal, majd az összekapcsolhatósággal, az energiával és még sok mással egy időben, az uniós tagállamokkal együtt.

 – magyarázta Kos.

A biztos kiemelte, hogy a Bizottság a tagállamokkal közösen keresi a módját a csatlakozási eljárások egyszerűsítésének: 

Az EU tagállamokkal együtt a Bizottság olyan módszereket keres, amelyekkel egyszerűsíthetők a csatlakozási eljárások, hogy a kétoldalú kérdések ne akadályozzák a bővítést ebben a rendkívül érzékeny geopolitikai helyzetben.

A demokráciára oly érzékeny Brüsszel tehát arra készül, hogy alternatív döntési eljárást dolgozzon ki, hogy például Ukrajna, vagy más ország esetében Magyarország vagy más tagállam ne tudjon vétózni.

A háborúpárti Brüsszel Ukrajnáért bármit megtenne

Marta Kos beszédében külön kitért Ukrajna és Moldova helyzetére is: 

Feltétlenül meg kell tennünk a következő lépést Ukrajnával és Moldovával. Mindkét ország elvégezte a házi feladatát. Minden készen áll, és a Tanács kezében van, hogy megnyissa az első klasztert. Az EU-hoz való csatlakozás Ukrajna számára kulcsfontosságú biztonsági garancia. Ezt valósággá kell tennünk. Folytatnunk kell az előrelépést, hogy fenntartsuk a reformok lendületét Ukrajnában, segítsünk tagállamainknak kezelni aggályaikat, és végső soron válaszoljunk a második világháború vége óta legnagyobb biztonsági kihívásainkra.

A biztos nyilatkozatai rámutatnak, hogy az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektet a bővítési folyamat felgyorsítására és egyszerűsítésére. Azaz, Ukrajnáért bármit megtenne, a tagállamok és az európai állampolgárok aggályait pedig figyelmen kívül hagyja. 

Gőzerővel zajlik Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása – erről is Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa beszélt. A biztos elmondása szerint Brüsszelben jelenleg „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján” – írta meg a Magyar Nemzet.

Kos hangsúlyozta: 

Ukrajna esetében ez nem jótékonyság, hanem világos európai önérdek

– hangsúlyozta Kos, hozzátéve hogy jelenleg „senki nem járul hozzá annyira az európai kontinens biztonságához, mint az ukrán fegyveres erők” – olvasható a Riposton.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás