Így választhatjuk le a gyereket az okoseszközökről a szünidőben

A következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézségek, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek. Milyen szempontokat tartsunk szem előtt, hogy megóvjuk gyermekeink tesi-lelki egészségét a nyári szünetben, hogyan állítsunk fel betartható és észszerű szabályokat? Hortobágyi Ágoston digitális stratéga segít a válaszok megtalálásában.

Brutálisan megnőtt a képernyőidő

A kütyük a kicsik és a tizenévesek számára ma már a szórakozás és kikapcsolódás első számú forrásait jelentik, amelyek meghatározzák, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz, ráadásul a pandémia és a lezárások még inkább kiélezték a digitális kitettségüket: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt.

A gyerek egész életére hatással lehet

A legfrissebb szakértői becslések szerint a kicsik hétéves korukra már összesen közel 1 évet töltöttek a képernyők előtt, többet, mint az iskolában ülve. A túlzott kütyühasználat konkrét függőséget alakíthat ki náluk – emiatt gyakran „digitális heroinnak” is nevezik a jelenséget –, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki. A gyakori tünetek között megjelenhetnek az alvászavarok és a hangulatingadozások, romló iskolai teljesítmény, nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet a túlzott kütyühasználat. A közvetlen testi reakciók mellett komoly mentális következményekkel is számolni lehet: a szociális elszigetelődés, a közösségi médiában látható hamis „valóság” súlyos pszichikai elváltozásokhoz vezethet, amely testképzavarokban, szorongásban vagy depresszióban ölthet testet. Természetesen az összkép nem ennyire sötét.

A teljes tiltás nem jó út

„Nyilvánvaló, hogy digitális kitettségünk a jövőben sem csökken, inkább fokozódik, melynek számos pozitív hatását is érezhetjük a mindennapokban, így a teljes elutasítás nem járható út a szülők részéről sem. Érdemes viszont az okoseszközök használatát észszerű és egészséges keretek közé szorítani. Fontos azt is felismerni, hogy a jelenség nem korlátozódik a gyermek-szülő viszonyra, hiszen ugyanilyen fontos szerepe van a kiegyensúlyozott digitális kapcsolódásnak a munkaadók és a munkavállalók, a piaci vállalkozások vagy éppen az állam és a társadalom egésze között – ezt mindannyiunknak tanulni kell, hiszen merőben új, az egész emberiséget átszövő jelenségről beszélünk, amellyel a korábbi generációknak szinte semmilyen tapasztalata nincs” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szeptembertől Digitális Szülő Képzéssel is segíti azon felnőtteket, akik szeretnék a gyermeküket tudatosan elindítani az okoseszközökkel elárasztott világban.

Aranyszabályok szülőknek

1. A jó példa ragadós – Ahhoz, hogy támogassuk gyermekünket a digitális függőség leküzdésében, meg kell mutatnunk saját elkötelezettségünket. Nyúljunk tudatosan kevesebbszer a mobilunkhoz, ne használjuk háttérzajként a televíziót, és a közös családi étkezésekből is zárjunk ki minden okoseszközt.

2. Kell egy kis kikapcs – Iktassunk be tudatosan szüneteket: 10 év alattiaknak írjunk elő egyórás kikapcsot minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után tartassunk pihenőt.

3. Alvás előtt szigorúan tilos – Az okoseszközökből áradó kék fény káros az éjszakai regenerációra. 60 perccel lefekvés előtt már semennyi képernyőidőt ne engedélyezzünk.

4. Meg kell tanulni unatkozni – A digitális kütyükből soha nem tapasztalt mennyiségű információ és impulzus árad, ennek köszönhetően a mai gyerekek egyszerűen nem is ismerik az unatkozás fogalmát. Ha egy kicsit a stimuláló okoseszközök nélkül hagyjuk a gyerekeket, megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt. Jöhetnek a sportok, kártyázás vagy rajzolgatás, bunkerépítés párnákból vagy akár egy az életkoruknak megfelelő olvasmány is.

5. Pont egy app segít? – Telepítsünk olyan alkalmazásokat a kicsik mobiljára vagy tabletjére, amelyek segítségével beállíthatjuk és megszabhatjuk, mennyi időt tölthetnek az okoseszközükkel.

+1. Kommunikáció – A legfontosabb jó tanács ebben az esetben is a nyílt és őszinte kommunikáció gyermek és szülő között. Magyarázzuk el a kicsiknek, miért nem jó ötlet sok időt tölteniük a képernyők előtt, érdeklődjünk, hogy mivel szeretnek foglalkozni az online térben, és a rájuk leselkedő veszélyekre is hívjuk fel a figyelmet. Ha esetleg „csaláson” kapnának minket, ne tagadjuk, inkább ismerjük be, hogy megszegtük a saját magunk által állított szabályokat, de tanuljunk a hibánkból.