Fára mászás a nagyinál, pancsolás a Balatonban, biciklizés a haverokkal a játszótéren – a legtöbb felnőtt ma még így emlékszik vissza a gyermekkori szünidők élményeire, a mai fiatalok számára azonban leginkább a televíziók, a tabletek és a játékkonzolok előtt töltött órák számítanak szórakoztató kikapcsolódásnak. A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okoseszközöket naponta, de már az öt év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség.
A következmény lehet alvás- és hangulatzavar, koncentrációs nehézségek, látószervi károsodás, elhízás és mentális betegségek. Milyen szempontokat tartsunk szem előtt, hogy megóvjuk gyermekeink tesi-lelki egészségét a nyári szünetben, hogyan állítsunk fel betartható és észszerű szabályokat?Hortobágyi Ágoston digitális stratéga segít a válaszok megtalálásában.
Az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt Fotó: Shutterstock
Brutálisan megnőtt a képernyőidő
A kütyük a kicsik és a tizenévesek számára ma már a szórakozás és kikapcsolódás első számú forrásait jelentik, amelyek meghatározzák, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz, ráadásul a pandémia és a lezárások még inkább kiélezték a digitális kitettségüket: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt.
A gyerek egész életére hatással lehet
A legfrissebb szakértői becslések szerint a kicsik hétéves korukra már összesen közel 1 évet töltöttek a képernyők előtt, többet, mint az iskolában ülve. A túlzott kütyühasználat konkrét függőséget alakíthat ki náluk – emiatt gyakran „digitális heroinnak” is nevezik a jelenséget –, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki. A gyakori tünetek között megjelenhetnek az alvászavarok és a hangulatingadozások, romló iskolai teljesítmény, nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet a túlzott kütyühasználat. A közvetlen testi reakciók mellett komoly mentális következményekkel is számolni lehet: a szociális elszigetelődés, a közösségi médiában látható hamis „valóság” súlyos pszichikai elváltozásokhoz vezethet, amely testképzavarokban, szorongásban vagy depresszióban ölthet testet. Természetesen az összkép nem ennyire sötét.
A teljes tiltás nem jó út
„Nyilvánvaló, hogy digitális kitettségünk a jövőben sem csökken, inkább fokozódik, melynek számos pozitív hatását is érezhetjük a mindennapokban, így a teljes elutasítás nem járható út a szülők részéről sem. Érdemes viszont az okoseszközök használatát észszerű és egészséges keretek közé szorítani. Fontos azt is felismerni, hogy a jelenség nem korlátozódik a gyermek-szülő viszonyra, hiszen ugyanilyen fontos szerepe van a kiegyensúlyozott digitális kapcsolódásnak a munkaadók és a munkavállalók, a piaci vállalkozások vagy éppen az állam és a társadalom egésze között – ezt mindannyiunknak tanulni kell, hiszen merőben új, az egész emberiséget átszövő jelenségről beszélünk, amellyel a korábbi generációknak szinte semmilyen tapasztalata nincs” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szeptembertől Digitális Szülő Képzéssel is segíti azon felnőtteket, akik szeretnék a gyermeküket tudatosan elindítani az okoseszközökkel elárasztott világban.
Aranyszabályok szülőknek
1. A jó példa ragadós – Ahhoz, hogy támogassuk gyermekünket a digitális függőség leküzdésében, meg kell mutatnunk saját elkötelezettségünket. Nyúljunk tudatosan kevesebbszer a mobilunkhoz, ne használjuk háttérzajként a televíziót, és a közös családi étkezésekből is zárjunk ki minden okoseszközt.
2. Kell egy kis kikapcs – Iktassunk be tudatosan szüneteket: 10 év alattiaknak írjunk elő egyórás kikapcsot minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után tartassunk pihenőt.
3. Alvás előtt szigorúan tilos – Az okoseszközökből áradó kék fény káros az éjszakai regenerációra. 60 perccel lefekvés előtt már semennyi képernyőidőt ne engedélyezzünk.
4. Meg kell tanulni unatkozni – A digitális kütyükből soha nem tapasztalt mennyiségű információ és impulzus árad, ennek köszönhetően a mai gyerekek egyszerűen nem is ismerik az unatkozás fogalmát. Ha egy kicsit a stimuláló okoseszközök nélkül hagyjuk a gyerekeket, megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt. Jöhetnek a sportok, kártyázás vagy rajzolgatás, bunkerépítés párnákból vagy akár egy az életkoruknak megfelelő olvasmány is.
5. Pont egy app segít? – Telepítsünk olyan alkalmazásokat a kicsik mobiljára vagy tabletjére, amelyek segítségével beállíthatjuk és megszabhatjuk, mennyi időt tölthetnek az okoseszközükkel.
+1. Kommunikáció – A legfontosabb jó tanács ebben az esetben is a nyílt és őszinte kommunikáció gyermek és szülő között. Magyarázzuk el a kicsiknek, miért nem jó ötlet sok időt tölteniük a képernyők előtt, érdeklődjünk, hogy mivel szeretnek foglalkozni az online térben, és a rájuk leselkedő veszélyekre is hívjuk fel a figyelmet. Ha esetleg „csaláson” kapnának minket, ne tagadjuk, inkább ismerjük be, hogy megszegtük a saját magunk által állított szabályokat, de tanuljunk a hibánkból.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!
A korszerű rendelőkben a szakemberek próbálnak az érkezők lelki állapotára is tekintettel lenni, hiszen a cél már nem csupán a gyors kezelés, hanem a teljes körű komfort megteremtése minden vizit alkalmával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.