Az első, a mai értelemben vett parfüm gyakorlatilag magyar találmány. Az illatoknak fontos szerepük van az emberiség történetében, hiszen a bűz gyakran uralkodott évszázadokon át.
Amikor Párizsban feltalálták a magassarkú cipőt, a nők ujjongtak, hiszen még nem létezett csatornázás, bokáig fekáliában mentek el Versailles híres szalonjaiba. A magas sarok abban segített nekik, hogy legalább a ruhájuk ne legyen hm... barna. A férfiak megelégedtek havi 1 fürdéssel, az 1665-ös évben a Napkirály, XIV. Lajos csupán egyszer fürdött. A mosáshoz, mosakodáshoz egyetlen vízforrás a folyók vize volt, de a latrinák tartalma is ide került. Még az 1840-es években is hagyott kívánnivalót maga után a higiénia: Petőfiről például egyszer valaki azt írta, hogy „elképesztően szaglott”. Possadt volt.
Az ókorban kezdődött a parfüm története, hiszen Egyiptom már jelentős illatszer-forgalmazó volt. Görögországban és Rómában is divatosak voltak az illóolajok és a permetfolyadékok. A középkorban aztán Arábia lett az illatszerek hazája, keleten ugyanis mindig szerették az intenzív, fűszerszagú illatszereket.
Az első európai, alkohol bázisú parfümöt Királynévíznek vagy magyar víznek hívták. Az egész Európát meghódító parfüm a 14. században készült, Károly Róbert magyar király lengyel felesége, Erzsébet királyné parancsára. Az eau de Hongrie vagy eau de la Reine de Hongrie amellett, hogy illatszerként funkcionált, egyben orvosság is volt. A recept dokumentálása a 17. század közepére tehető, így az összetevők és azok aránya az évszázadok alatt elhomályosodott. A legősibb recept szerint úgy készült, hogy friss rozmaringot, kakukkfüvet erős szesszel desztilláltak, a későbbi változatokba már levendula, menta, zsálya, majoránna, kosztusz, narancsolaj és citrom is került. A királynévíz a Csipkerózsika 1697-es kiadásában is megjelenik, amikor a királylányt királynévízzel próbálják felébreszteni – sikertelenül.
Egy parfüm minimum 70, de akár ezernél is több összetevőből állhat. Az Estée Lauder Beautiful például 2000 virág illatanyagát tartalmazza. Az illatanyagok lehetnek természetesek ezen belül növényi vagy állati eredetűek. A parfümkészítés történetében leggyakrabban használt állati eredetű összetevők az ámbra (ámbrás cet gyomrából), mósusz vagy pézsma (tibeti hegyi szarvas illatmirigyéből) és a cibet (macskaféle mirigyéből).
A parfümök sajátos jellegüket csupán egy bizonyos idő elteltével fejtik ki. A kifújást követően csupán az első benyomást érezzük: ez a fejjegy. A bőr illatával elvegyülve, felmelegedve 10-20 perc múlva válik érezhetővé az illat szívjegye. A bázis- vagy alsó jegy a tartós benyomást adja, ami jó minőségű parfüm esetében hosszú órákig érezhető.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre