Lelepleztük a városi legendát: hátborzongató, mit rejt a Diana-ház teteje

Aki végigsétál a  Károly körúton, talán észre sem veszi azt a különös, nyolcszögletű tornyot, amely kupak formájú. Pedig a Diana-ház tetején magasodó furcsa építmény nem egyszerű dísz: egy gyógyszerészeti birodalom emlékét őrzi.

A Diana-ház története

Él egy olyan városi legenda Budapesten, hogy a Károly körúti Diana-ház tetején lévő kupak egy rövid távra bérelhető hely és egy molinón van a telefonszám, azt kell hívni, ha valaki ki akarja bérelni a tornyot egy pásztorórára. Elindultunk a rejtély nyomába, de molinót nem láttunk telefonszámmal és az interneten sem találtuk nyomát annak, hogy ez a hely bérelhető lenne. Az "urban legend" megdőlt, de kiderült az, hogy miért van kupak alakja a toronynak.

A történet egészen 1898-ig nyúlik vissza, amikor megnyílt a Diana nevű gyógyszertár. Akkor még senki sem sejthette, hogy ez a hely adja nekünk a Dianás cukorkát és a sósborszeszt. A fordulópont 1907-ben érkezett: megszületett a mentolos ízű Diana sósborszesz.

Ez az egyszerűnek tűnő készítmény valóságos csodaszerként robbant be a köztudatba. Fejfájásra, rosszullétre, szédülésre, szinte mindenre ajánlották. A patikus testvérpár pedig nem finomkodott: harsány, szinte amerikai stílusú reklámkampányokkal árasztották el a várost. Miközben más híres patikusok – Brázay, Fedák, Vértes vagy Fábián – visszafogottabban hirdettek, a Diana név márkává vált.

A mesés siker után megszületett az ötlet: olyan bérpalotát kell építeni, amely örökre megőrzi a Diana név dicsőségét. A terveket Fischer József építész készítette el. Ő eredetileg egy elegáns, gloriettszerű saroktornyot álmodott meg, amelyet az ókori vadászistennő, Diana egész alakos szobra diszített volna.  Csakhogy a tulajdonosok mást akartak. Ők nem istennőt képzeltek az épületre, hanem egy óriási sósborszeszes üveget. Konkrétan  azt szerették volna, hogy Budapest belvárosában, a Dob utca sarkán egy gigantikus, betonból készült Diana-flaska magasodjon az ég felé.

A városvezetés azonban ezt már túlzásnak érezte. Végül kompromisszum született és a kupakra kaptak engedélyt, pontosabban egy kupak alakú toronyra. 

Így született meg a ma is látható, nyolcszögletű tűztorony, amely enyhén domború tetejével próbálta megidézni a híres flaska kupakját.

A furcsa építményt eleinte a  közeli Gerlóczy utcai tűzőrség használta megfigyelőállomásként, majd jött a háború. Budapest ostroma idején, 1944–45-ben a német hadsereg géppuskafészekként használta a tornyot. A legenda szerint innen lőtték a közeli gettót, de valójában csak magaslesként szolgált. 1956-ban, a forradalom idején szintén megfigyelőállomásként használták.

1996-ban az Egyesült Államokból hazatérő Szirtes András filmrendező megvásárolta a komfort nélküli kupakot. Az alsó, mindössze 13 négyzetméteres helyiségben filmstúdiót rendezett be. A felső, 12 négyzetméteres szintet viszont meghagyta a galamboknak.  A művész végül anyagi okok miatt 2005-ben megvált tőle. Az épületet ma is Diana-háznak hívják, a földszinti kocsmát pedig Kupaknak nevezték el.