Időutazás Kassák Lajos Budapestjén – végigjártuk a helyeket, ahol a magyar avantgárd legendája élt

Kassák Lajos 17 évesen költözött Érsekújvárról Budapestre, és a főváros örökre megváltoztatta az életét. A munkásnegyedek világa, a bérkaszárnyák udvarai, az ostrom pincéi és az óbudai értelmiségi esték ma is őrzik a költő, festőművész és szerkesztő emlékét.

Ahogy önéletrajzi művében, az Egy ember életében írta:

És valóban: Angyalföld lett a második otthona.

A fiatal Kassák 1904 és 1909 között vasmunkásként dolgozott Angyalföldön. Első otthona a régi Fóti úton volt, ez a mai Kassák Lajos utca, később pedig több XIII. kerületi címen is élt. Végigjárva ezeket az utcákat ma is különös érzés fogja el az embert: a régi bérházak, a gangos udvarok és a hosszú, szürke homlokzatok még mindig megidézik azt a világot, amelyből Kassák művészete kinőtt.

A Lehel utca, a Csángó utca, a Tisza utca vagy a Bulcsú utca ma már egészen más arcot mutat, mint a századelőn, mégis sok helyen érezni a régi munkásnegyed hangulatát. A költő később Budapest egyik legsajátosabb régiójának nevezte Angyalföldet, amely számos művében visszaköszönt.

1929-ben jelent meg Angyalföld című regénye, amelyből később Angyalok földje címmel film is készült. A könyv szinte dokumentarista pontossággal mutatja be a korabeli munkásvilágot, a nyomort, az emberi kapcsolatokat és a külvárosi Budapest lüktetését.

A „Hétház” és a Bulcsú utcai tragédia

A Kassák-életút egyik legfontosabb állomása a Bulcsú utca 21/A szám alatti ház volt, ahol 1932 és 1946 között lakott. A Bulcsú és a Tüzér utca sarkán álló hatalmas épület ma is uralja a környéket. A környék ekkor már átmenetet képezett a külső Lipótváros elegánsabb bérpalotái és Angyalföld munkásvilága között. A monumentális bérházat sokan inkább bérkaszárnyának nevezik, mégis van benne valami különös méltóság. Az épülete maga, nem sokat változott az évek során.

Ebben a lakásban történt Kassák életének egyik legnagyobb tragédiája is: első felesége, Simon Jolán 1938-ban itt lett öngyilkos. A költő ezt követően édesanyjával élt együtt, majd később megismerkedett a nála 27 évvel fiatalabb Kárpáti Klárával, aki hozzájuk költözött Angyalföldre. 

A második világháború ostroma alatt Kassákék a ház pincerendszerében húzták meg magukat. A lakás megsérült, Budapest pedig romokban hevert.

Békásmegyer: a belső száműzetés évei

1945 után az akkori kormány Kassáknak Békásmegyeren, a Kőbánya utca 42. szám alatt utalt ki egy romos parasztházat, figyelembe véve alkotói munkásságát és háborús kárait. Később, hatvanadik születésnapjára a Közoktatási Minisztériumtól 25 ezer forintos támogatást kapott, ebből tették rendbe az épületet.

A békásmegyeri ház ma csendes kertvárosi környezetben áll, de Kassák számára ezek az évek a belső száműzetés jelentették. 1949-ben ugyanis a megváltozott politikai rendszerben nemkívánatos személlyé vált: művészetfelfogása élesen szembement a hivatalos kultúrpolitikával. Műveit ekkor már nem adták ki, folyóiratait ellehetetlenítették.

Ebben az időszakban sokat sétált kutyájával a Duna-parton, vagy horgászott festőbarátjával, Gadányi Jenővel. A visszavonultság éveiben újra elővette régi szenvedélyét: a rajzolást és a festészetet.

Óbuda: az utolsó nagy korszak Kassák Lajos életében

1954-ben a békásmegyeri házat óbudai lakásra cserélték. Ez fordulópontot jelentett Kassák életében. Új otthona a Bécsi út 98. szám alatt álló, Henny Ferenc által tervezett háromemeletes bérház lett, amely 1943-ban épült az Országos Társadalombiztosító Intézet lakásépítési programjának részeként. A ház ma is áll, és nehéz úgy elsétálni előtte, hogy ne gondoljunk arra: itt működött egykor Budapest egyik legfontosabb szellemi műhelye. Kassák otthona igazi értelmiségi találkozóhellyé vált. Megfordult itt többek között Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Mérei Ferenc, Borsos Miklós, Gyarmati Tihamér és Bálint Endre is.

A költő 1967-es haláláig élt a Bécsi úton. Az épület falán ma emléktábla őrzi emlékét, rajta az Egység című vers sorával:

Kassák Lajos neve ma már utcanévként is része Budapestnek: 1973 óta utca viseli a nevét, és a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként működő Kassák Múzeum is őrzi szellemi örökségét Óbudán.