100 éves budapesti épületeket mutatunk – ezen a hétvégén bárki bemehet a máskor zárt kapukon

Május 9–10-én ismét megrendezik a Budapest100 Nyitott Házak Hétvégéjét, amely idén visszatér az eredeti koncepcióhoz: a 100 éves budapesti épületeket ünnepli. A Kortárs Építészeti Központ szervezésében immár 16. alkalommal nyílnak meg olyan házak kapui, amelyek mellett a legtöbben nap mint nap elsétálnak, mégsem sejtik, milyen történeteket rejtenek.

Az idei programban azok az épületek szerepelnek, amelyek 1916 és 1926 között épültek. Összesen 40 lakóház és intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez: belvárosi bérpaloták, hegyvidéki villák, mozik, templomok, ipari épületek, sőt még óvodák is várják a látogatókat.

A ház, ahol Budapest első amerikai gyorsétterme nyílt

A Régiposta utca 7–9. szám alatti épületet ma sokan onnan ismerik, hogy itt nyílt meg Budapest első amerikai gyorsétterme. A százéves ház azonban ma is különös időutazásra invitál. Az épületben ugyanis ma is működik gombárus, szűcs, sőt olyan üzlet is, ahol pipákat és sétapálcákat árulnak. A modern gyorséttermi múlt és a régi pesti kisiparos világ furcsa elegye teszi igazán különlegessé a helyet.

Működő páternoszter és faragott faburkolatok a BKV-székházban

Sokan ma is a büntetések befizetésével azonosítják az Akácfa utcai BKV-székházat, pedig az egykori Beszkárt-központ Budapest egyik legimpozánsabb százéves középülete. A monumentális épületet Wälder Gyula tervezte, belső tereiben ma is eredeti faragott faburkolatok, díszes termek és történelmi hangulat fogadja a látogatókat. Az egyik legnagyobb attrakció pedig a ma is működő páternoszter, amelyet a látogatók ki is próbálhatnak. 

A reprezentatív üléstermek és elegáns fabútorok mellett azonban az épület másik arca is megmaradt: a hosszú folyosók és a jellegzetes fehér csempék máig őrzik a régi Budapest hivatalainak hangulatát.

Budapest legkisebb utcája és az egykori biztosítótársaság titkai

A főváros egyik legrejtettebb helyszíne a Miatyánk utca, Budapest egyik legkisebb utcája. Itt áll az Adria Biztosító Társulat egykori székháza, amely 1918-ban készült el. Az épület különlegessége, hogy a korszakhoz képest meglepően modern és letisztult stílusban épült, szinte teljesen nélkülözve a túlzó díszítéseket. A funkcionalitást csak néhány, biztosításhoz kapcsolódó szobor töri meg, amelyek ma is majdnem szemmagasságban láthatók. A ház eredetileg vegyes funkcióval működött: fent irodák voltak, lent elegáns üzletek. A második világháború után azonban teljesen más szerepet kapott: ide költözött a BRFK. A luxus csak 1997 után tért vissza az épületbe, azóta pedig egymást váltják benne az elegáns szállodák.

Varrógépműhely, ahol megállt az idő

Az Ugocsa utca 5. szám alatti, 101 éves házban működik Budapest egyik legkülönlegesebb műhelye: egy varrógép szerviz, ahol mintha még mindig 1989-et írnánk. A műhelyben ma is Naumann és Lucznik gépeket javítanak, a falakat régi alkatrészek, cérnák és eltűnő szakmák emlékei borítják. A Budapest100 egyik legnagyobb kuriózuma lehet, hogy a látogatók most bepillanthatnak ebbe az időutazás-szerű világba is.

Technozene az egykori gyárban

A Soroksári út 164. alatt található Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Rt. egykor a magyar gyapjúipar egyik legfontosabb üzeme volt. Az 1923-ban alapított gyár ma már teljesen más szerepet tölt be: vállalkozások és a Bakelit Multi Art Center működik benne. A Budapest100 hétvégéjén a látogatók egyszerre találkozhatnak az ipari múlttal és a kortárs kulturális élettel. A kiállításokon eredeti szöveteket mutatnak be, estére pedig experimental, dub és techno zenével telik meg a hatalmas gyárépület.

A villa, ahol meggyilkolták Tisza Istvánt

A Budapest100 egyik legdrámaibb történetű helyszíne a Hermina úti Róheim-villa. A neobarokk épületet díszes kovácsoltvas kerítés, monumentális ablakok, erkélyek és különleges belső terek teszik lenyűgözővé. A villa belső világa igazi időutazás: kazettás mennyezetek, csillárok, faragott korlátok és orientalista motívumok idézik fel az egykori luxust. A ház azonban nemcsak építészetileg jelentős. Ide költözött be Tisza István volt miniszterelnök a családjával együtt, miután lemondott tisztségéről. Az őszirózsás forradalom idején, 1918. október 31-én ebben a villában gyilkolták meg a politikust, a családja szeme láttára. A villa később az ÁVH kezébe került, majd a Mozgássérültek Állami Intézete használta. Az elmúlt években hosszú ideig üresen állt és folyamatosan romlott az állapota, most azonban teljes felújítását tervezik.

A ház, amiben tüdőgondozó is működött

A program egyik érdekes helyszíne a IX. kerületi, Mester utca 33–35. szám alatti sarokház, amelyet Lechner Ödön unokaöccse tervezett. Az épület eredetileg a lakásínség enyhítésére épült, mégis meglepően gazdag részletekkel díszítették.  A homlokzatot különleges erkélytámaszok, bajuszos díszítőelemek és kovácsoltvas korlátok teszik egyedivé. A házban egykor tüdőgondozó működött, a korszak egyik legnagyobb egészségügyi problémája ugyanis a tüdővész volt, de helyet kapott itt gobelinszövő műhely és iskola is. 

A szervezők szerint a cél nem pusztán az épületek bemutatása, hanem annak a megmutatása, hogy ezek a százéves házak ma is élő részei Budapestnek, tele történetekkel, emlékekkel és titkokkal.