
Eltűnt egy férfi Kőbányáról - Nagy erőkkel keresi a rendőrség
Orvosi segítségre szorulhat.
A főváros tele van impozáns, díszes és különlegesebbnél különlegesebb épületekkel, amelyek színesítik a város látképét. Ide sorolható Budapest legkeskenyebb háza is, amely méretei mellett kinézetével is a budai rakpartot ékesíti.
A rakparton fekvő háztömbök különlegessége az egyediség, minden ház más stílusban, méretben tündököl a Duna mellett. Az I. kerületben, az Erzsébet híd budai hídfőjétől mindössze pár lépésre szemet vethetünk Budapest legkeskenyebb házára.

Az alig 6 méter széles háztömb története a 19. század végéig vezethető vissza, amikor még kicsiny, kétszintes házként bújt meg a rakparton. 1811-ben épült Dankó József tervei alapján, Kastl Gottlieb sváb üveges számára. Az épület erősen ellenállt a kor városfejlődésének, akkori állapotában a millenniumig tudott fennmaradni, majd lebontották.
1897-ben a Mandl szatócs testvérpár, Manó és Ármin megrendelésére bérházként újraépült a ház. Az épületet Weinréb Fülöp és Spiegel Frigyes tervezte meg, akik az amszterdami házak és a neogótika stílusjegyeit használták fel. Egy év alatt elkészült az épület, aminek különlegessége a kétféle homlokzatban rejlik. Míg a Dunára néző oldalán 6,6 méter széles, addig a Döbrentei utca felől már csak 5,7 méter széles, valamint a rakparti oldala több díszítéssel rendelkezik.

Mai külsejét 1930-ban kapta meg, amikor a három szint tetejére egy tetőtér is került, Marafkó Ferenc elképzelése szerint. A ház karakteres épületként tündököl, de a pirosra festett téglák, boltíves magas ablakok és a díszítőelemek ellenére belülre nem enged be sok napfényt emiatt a patinás lakóház beltere szűkös. Belülről ugyan centizni kell a négyzetméterekkel, de meglepő módon az apró lépcsőházhoz képest kényelmesen el lehet férni a lakásokban.
A Mandl-ház többek között otthona volt gróf Leiningen-Westerburg Árminnak, az egyik aradi vértanú fiának, továbbá Lyka Károly művészettörténésznek és Rózsahegyi Kálmán színésznek is. Az épület Döbrentei utca felén egy üzlethelyiség is található, amelyet eleinte Mátrai Vilmos festőművész bérelt ki alkotó és kiállítótérnek.

Az épület 1911 és 1952 között tulajról tulajra járt, míg végül a 60-as években az Országos Műemléki Felügyelőség védettnek nyilvánította. A védettségről szóló emléktábla azóta is megtalálható az épület falán.

Orvosi segítségre szorulhat.


Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.