Ma van a roma identitás, kultúra és összetartozás világnapja

1971. április 8-án, azaz ma 55 éve Londonban rendezték meg az első Cigány Világkongresszust, amely mérföldkőnek számít a roma közösségek nemzetközi összefogásában. Ezen az eseményen fogadták el többek között egységes megnevezésnek a roma szót, amely cigányul embert jelent, a roma zászlót és himnuszt, valamint itt erősödött meg az a törekvés, hogy a világ különböző országaiban élő cigányság közösen lépjen fel jogai és identitása védelmében. 1990-ben a negyedik Világkongresszuson fogadták el, hogy április 8-a a roma kultúra és összetartozás ünnepe legyen.

A roma kultúra napja

1971-ben még Charlie Chaplin is felszólalt a romák mellett, sőt elmondta azt is, hogy ő maga is cigány származású anyai részről, de azóta számtalan nemzetközi híresség vállalta roma identitását. A hazai művészeti élet szereplői közül sokan hatalmas sikereket értek el, és sokan közülük magas állami kitüntetésekben részesültek. Mindez a történelmi gyökerekből nőtt és virágzott ki itt a Kárpát-medencében.

Kik a cigányok és hogy kerültek ide?

A cigányság eredete a mai India északnyugati területeire vezethető vissza, ahonnan a kutatások szerint a 10–11. század környékén indultak el nyugati irányba. Európában a 14–15. századtól kezdve jelentek meg nagyobb számban. Bár hosszú ideig vándorló életmódot folytattak, mára a roma közösségek letelepedtek, miközben kulturális örökségük számos eleme fennmaradt. Magyarországon a cigányság is több hullámban érkezett, elsősorban a középkor folyamán. A hazai roma közösség rendkívül sokszínű: ide tartoznak például a romungrók, az oláh cigányok és a beások, akik nyelvben és bizonyos hagyományokban is különböznek egymástól a több évszázados vándorlás miatt. A hazai cigányság története szorosan összefonódik Magyarország történelmével. A magyar romák részt vettek a legnagyobb történelmi fordulópontokban is, a magyar irodalom, valamint zeneművészet egy nagy szelete szól róluk, illetve általuk.

A cigányság ünnepel

„Kultúra nélkül senkik vagyunk” – mondja a Sára Sándor-díjas dokumentumfilm-rendező. Papp Róbert, a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria igazgatója sok éve azon fáradozik, hogy olyan szegmensét mutassa be a cigánylétnek, amely kevésbé ismert a többségi társadalomban. Mindezt magas színvonalon teszi, sokszor úgy, hogy visszafordíthatatlan pozitív hatást képes kiváltani a munkájával.

– mondja Papp Róbert.

Lakatos Mónika Kossuth-díjas énekesnő is a roma kultúra terjesztését tűzte ki életcéljául. A nemzetközileg is elismert énekesnő azt mondja, csodálatos dolog számára a kettős identitás:

– mondja Lakatos Mónika.

A cigányság magyarországi kulturális élete rendkívül gazdag, és jelentős hatást gyakorolt mind a magyar, mind a nemzetközi művészeti életre. A magyar–cigány népi zenekarok már a hangosfilm megjelenésével országos ismertséget szereztek maguknak. Magas színvonalú előadásaikkal, és szívhez szóló zenéjükkel támogatták meg a magyar sírva vigadás életérzést. Számos kiemelkedő roma származású művész gazdagította a magyar és a nemzetközi kultúrát. A zenében olyan világhírű alkotók emelkedtek ki, mint Lakatos Roby vagy Snétberger Ferenc, Szakcsi Lakatos Béla vagy a Száztagú Cigányzenekar, Bangó Margit, vagy a festők közül Szentadrássy István, írók közül Lakatos Menyhért.

Ezek a művészek nemcsak saját területükön értek el sikereket, hanem hozzájárultak a roma identitás és kultúra elismertetéséhez is, amelyet éppen ma 55 éve ünneplünk. A világnap alkalmából érdemes ellátogatni valamelyik tematikus kulturális megmozdulásra, például a már említett

• RomART Karaván vándorkiállításra a Szentandrássy István Roma Művészeti Galériába.