Régi szerelmek színhelyei - ilyenek voltak a mozik a multiplexek megjelenése előtt

125 éve, április 30-án mutatták be az első magyar mozit, A táncz című némafilmet. A Magyar Film Napja alkalmával felidézzük, milyenek voltak egykor a mozik, ahol számos szerelem szövődött.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2026.04.29. 07:30
magyar film napja mozi régi idők

Budapest volt a 20. századi magyar mozikultúra fővárosa, fénykorában minden sarkon találhattunk egy kedves kis mozit vagy egy érdekes filmet. Régen a mozi volt a leggyakoribb kikapcsolódás, randevúk és baráti együttlétek helyszíne, a közösségi élet egyik központja. Azok az öreg, vörös bársonyszékek rengeteg szerelem kibontakozását, barátságokat és személyes történeteket láttak! Képgalériánkkal repüljünk vissza a múltba, idézzük fel az egykori mozik hangulatát!

1976-os kép a Puskin mozi pénztára előtt
A Művész mozi pénztára és moziműsora 1976-ból. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

A mozik kialakulása Magyarországon

Magyarországon a mozgókép megjelenését a 20. század elejére tehetjük, az első állandó vetítések is ehhez az időszakhoz köthetőek. 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, Zsitkovszky Béla A táncz című alkotását, ennek emlékére minden évben ezen a napon ünnepeljük a Magyar Film Napját. Ilyenkor a mozik egyhetes programsorozattal várnak országszerte, és kedvezményesen nézhetjük meg a jelen és múlt klasszikusait. Ha az otthonunkban néznénk filmeket, a Filmio ingyenesen kínál 125 magyar alkotást, de csak két hétig tudják a filmrajongók élvezni az ajánlatot.

Mielőtt külön filmszínházak épültek volna, a nézőközönség sátras vetítőhelyeken, illetve kávéházakban élvezhette a filmek varázsát. A legelső mozi az Ikonográf volt, ami 1896-ban nyitotta meg kapuit, de rövid időn belül bezárt. Az első önálló mozi pedig az Apolló volt, amely 1908-ban nyílt meg a Blaha Lujza téren, a későbbi Corvin Áruház helyén. Azonban 1915-ben átköltözött a Royal Szálloda épületébe és Royal Apolló, majd a szocialista időkben Vörös Csillag néven a város egyik legnagyobb mozija volt. A másik nagy, patinás mozi a Corvin, amit 1922-ben adtak át nagy csinnadrattával és lényegében azóta is ezen a néven üzemel. 

Az 1910-es évektől sorra nyíltak meg Budapesten a mozik, amelyek a közösségi élet legfontosabb helyszíneként szolgáltak, és mai napig a főváros kulturális örökségét képezik. Az évtizedek alatt több válságot is átéltek a mozik: voltak, amik a nézőszám megcsappanása miatt bezártak, a háború alatt megrongálódtak vagy teljesen átalakultak. A rendszerváltást követően pedig gazdasági okok miatt egyre-másra szűntek meg a filmszínházak

Azonban a legendás mozik közül néhány túlélte mindezt és a mai napig látogatható. Ilyen például a Corvin mozi, a Puskin vagy az Uránia.

A 21. század felgyorsult világához képest teljesen más volt a mozikultúra a múlt században. Ritkábban jelentek meg filmek, de azokat hónapokig, akár évekig is játszották. A mai plázamozik helyett jóval kisebb, egy teremből álló épületek voltak. Magyarországon 1997-ben nyílt meg az első többtermes, multiplex mozi a Duna Plazában.

Beszéljenek a képek, így néztek ki a budapesti mozik a 20 században!

 









Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!

Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.