Tetjana Rudenszkihnek a szíve szakadt, hogy el kell hagynia szülőhazáját, Ukrajnát.
Sokan reménykednek abban, hogy a határon túl kedvezőbb életkörülmények között élhetnek. A menekült ukrán édesanya számára nehéz volt otthagyni otthonát és gyermekeivel más életet kezdeni.
Nehéz végérvényesen elbúcsúzni azoktól, akikkel az egész eddig életünket éltük. A háború rengeteg ukrán állampolgárt kényszerített arra, hogy elhagyja otthonát. Egyesek könnyen beilleszkedtek, mások a háborús légkör ellenére is honvágyat éreztek.
Tetjana Rudenszkih esetében nem volt könnyű az elválás. A többgyermekes édesanya emlékszik arra, milyen volt négy évvel ezelőtt a háborús valóságra felnyitni a szemét. A kivándorlásukhoz vezető út valóságos rémálom volt neki és három kisfia számára. Még Ukrajnában éltek, amikor az első orosz rakéták becsapódtak.
Felkeltem, hogy tejet készítsek elő a kisebbiknek, majd ott álltam az ablak előtt és láttam az első rakétát, ahogy az épületünk előtt csapódik be. Nehéz bombázás és támadás volt, heteket töltöttünk a föld alatt. Öt gyerekkel voltam lent egy kis szobában
– mondta Tetjana a richmondi WTVR-TV-nek. Sokakhoz hasonlón végül kénytelen volt elhagyni az országot, gyermekeivel együtt búcsúztak a barátaiktól és rokonaiktól. Fájdalmas búcsú volt ez, ráadásul egy kiszámíthatatlan jövő állt a család előtt.
Rengeteg ember, soha többé nem látom őket.
Megszakadt a szíve, félelme és bizonytalansága megnehezítette ezt az elválást. Az édesanya ezután Szlovákiában és Németországban próbált munkát találni, később pedig egy menekültprogramon keresztül indultak el az Egyesült Államokba, Richmondba.
Amikor egy vonat felgyorsul, nem lehet megállítani, vagy csak nagyon nehezen. Épp így éreztem magam; megyek és megyek a gyerekeimmel és nem tudom, mi vár rám
– idézte a nő szavait a Ripost. Tetjana azóta már egy kávézót működtet Richmondban, ahova nem vásárlókat, hanem barátokat fogadnak. Hálás azért, hogy egy befogadó közösségben találhatott otthont magának és gyermekeinek.
A háború rengeteg családot szakít szét. Mindeközben hazánkban a Tisza Párt és Magyar Péter arról beszélnek, hogy a háborús riogatásnak nincs alapja. A párt mindent megtesz azért, hogy kiszolgálja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kéréseit, ellenzik a kormány békepárti politikáját. Támogatják, hogy az Európai Unió továbbra is fegyvereket, katonákat és pénzt küldjön Ukrajnába a háború finanszírozása érdekében. Belesodornák Magyarországot egy olyan háborúba, amihez semmi közünk nincs.
Afrikában drónokkal tartják távol az elefántokat a falvaktól és a termőföldektől.
Megrázó tragédia.
Őrület: nehéz helyzetből kilátástalanba került a debreceni család.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.