Drónok, rakéták, megtorlás: mi vezetett az új közel-keleti háborúhoz?

Izrael és Irán között évek óta súlyos, több szinten zajló konfliktus húzódik. Bár a két ország hivatalosan nem áll folyamatos, klasszikus háborúban egymással, a feszültség régóta jelen van, amely többször már háborúba csapott át, ahogy most is. 

Miért bombázza Izrael Iránt?

• Az izraeli vezetés egyik legfőbb aggálya Iránnal szemben az ország atomprogramja. Izrael szerint Teherán végső célja atomfegyver kifejlesztése. Ezt az irániak ugyan tagadják és békés programról beszélnek, ennek ellenére Izrael attól tart, hogy ezek a fejlesztések katonai irányba mozdulhatnak el. Sőt, az iráni politikai és katonai vezetés részéről az elmúlt években többször hangzottak el Izraellel szemben erősen ellenséges nyilatkozatok, ami tovább növeli a bizalmatlanságot. Emellett Izrael egyik alapelve, hogy nem engedheti meg egy ellenséges állam számára atomfegyver megszerzését, és amint az ország úgy ítéli meg, hogy Irán túl közel jár az atomfegyver kifejlesztéséhez, megelőző csapásokat is végrehajthat a nukleáris infrastruktúra ellen. Ezt történt most is. 
• A konfliktus nemcsak a nukleáris kérdésről szól, hanem Irán térségbeli szerepéről is. Teherán több, Izraellel szemben álló fegyveres szervezetet támogat politikailag, pénzügyileg és katonailag. Ilyen például a libanoni Hezbollah, a gázai övezetben működő Hamász, valamint különböző síita milíciák Szíriában és Irakban.
• A feszültséget tovább szítja az is, hogy többször volt példa iráni drón- és rakétatámadásokra Izrael ellen, amelyekre Izrael válaszcsapásokkal reagált iráni katonai célpontok ellen. Azonban az izraeli csapások nem csupán konkrét katonai célokat szolgálnak, hanem stratégiai üzenetet is hordoznak. Izrael rendszeresen demonstrálja, hogy képes akár mélyen fekvő iráni területre is csapást mérni, ha fenyegetve érzi a biztonságát.

Hogy kerül ide az USA?

Az Egyesült Államok Izrael legfontosabb katonai és politikai támogatója. Washington jelentős katonai segélyt nyújt, fejlett fegyverrendszereket biztosít, valamint diplomáciai védelmet ad nemzetközi fórumokon. Ha Izrael közvetlen támadás alá kerül, az USA gyakran katonai eszközökkel is támogatja a védelmét. Emiatt az USA több katonai bázist működtet a Közel-Keleten, különösen az Öböl menti országokban. Ezek a létesítmények stratégiai szerepet játszanak a térség biztonságában.

Ráadásul az USA évtizedek óta riválisként tekint Iránra, különösen az iráni atomprogram, a regionális befolyás és az Irán által támogatott fegyveres csoportok miatt. Ezért március elsején megölték Irán vezetőjét, akit Donald Trump „nyomorult és aljas embernek” nevezett, akinek kezéhez amerikaiak és sok más ártatlan ember vére tapad. Ezután az Amerikai Egyesült Államok elnöke közölte, hogy Iránban már több száz célpontot eltaláltak, és kilenc iráni hajót megsemmisítettek. Ezt a missziót pedig addig folytatják, amíg az USA összes célkitűzése teljesül.

A Dubajt ért támadások oka

Az Egyesült Arab Emírségek azért vált iráni célponttá, mert az ország az Egyesült Államok egyik fontos regionális partnere, és amerikai biztonsági garanciákat élvez, valamint katonai jelenlétnek is teret ad. Irán ezt közvetett megtorlási eszköznek tekinti az Egyesült Államok és Izrael elleni fellépése miatt, mivel az Emírségek és a többi Öböl menti állam stratégiai együttműködésben áll Washingtonnal, Irán úgy számol, hogy a térség amerikai infrastruktúrájának és partnereinek fenyegetésével tud nyomást gyakorolni.

Irán célja elsősorban nem az, hogy teljes pusztítást végezzen, hanem a destabilizáció és az elrettentés. Ezzel ugyanis Irán azt üzeni, hogy ha folytatódnak az ellene irányuló katonai műveletek, akkor az egész öböl térsége elveszítheti viszonylagos biztonságát és gazdasági stabilitását. Ezzel Teherán arra próbálja kényszeríteni az érintett államokat, hogy mérséklő szerepet vállaljanak, vagy legalább gondolják újra, milyen mértékben támogatják az amerikai–izraeli lépéseket.