Újabb áttörés: Életre utaló nyomokat találtak a Mars felszínén a NASA kutatói

Ez a felfedezés a korábbi kutatási eredményeket is felülmúlhatja.

Létrehozva: 2026.02.02. 19:30

Nemrégiben döbbenetes felfedezést tettek a Mars felszínén a NASA kutatói, ugyanis a NASA Perseverance marsjáró segítségével apró, halvány színű kövek kerültek a tudósok látóterébe, ami erős bizonyítékot rejt magában, hogy a Vörös Bolygó valaha nedves volt. Ezeket a különös köveket a Jezero-kráterben kaolinit agyagásványként azonosították, amely egy fehér, alumíniumban gazdag ásvány. A Földön ez az ásvány csak több millió éven át tartó, folyamatos csapadék hatására alakul ki meleg, párás környezetben.

alt= A Mars felszínén életre utaló nyomokat találtak — A NASA tudósai életre utaló nyomokat találtak a Mars felszínén / Fotó: unsplash (Illusztráció)

A Mars újabb titkokat tár fel a tudósok számára

A héten a Communications Earth & Environment folyóiratban közzétett tanulmány szerint a felfedezés arra utal, hogy a Mars egyes területein egykor trópusihoz hasonló éghajlat uralkodhatott, hosszan tartó, heves esőzésekkel.

A Purdue Egyetem bolygótudományi professzora és a Perseverance-küldetés hosszú távú tervezője, Briony Horgan így nyilatkozott:

A Marson máshol található hasonló kőzetek valószínűleg a legfontosabb felszíni feltárások közé tartoznak, amelyeket pályáról láttunk, mert rendkívül nehéz ilyeneket létrehozni. Annyi vízre van szükség a kialakulásukhoz, hogy úgy gondoljuk, ezek egy ősi, melegebb és nedvesebb éghajlat bizonyítékai lehetnek, ahol millió éveken át esett az eső.

A kutatás részletei

A legkisebb méretűtől a legnagyobbik terjedő kaolinitköveket a marsjáró SuperCam és Mastcam-Z műszereivel vizsgálták. A kutatók kémiai összetételüket földi mintákkal hasonlították össze, többek között Dél-Afrikából és a kaliforniai San Diego környékéről. Bár a kaolinit kialakulhat forró vizes folyamatok során is, a marsi mintákból hiányoztak az erre jellemző kémiai nyomok. Ez erősen arra utal, hogy a kialakulás fő hajtóereje a csapadék volt.

Honnan ered a Jezero-kráter?

A felfedezés ellenére a Jezero-kráter eredete továbbra is rejtély a kutatók számára. Horgan elmélete szerint az ősi tóba ömlő folyók moshatták be őket a kráterbe, vagy egy becsapódás szórta szét őket a területen. Műholdfelvételek a Marson máshol nagyobb kaolinitlerakódásokat is kimutattak, de a marsjáró még nem érte el ezeket, így jelenleg ezek az apró kövek jelentik az egyetlen helyszíni bizonyítékot. A Jezero-kráter, amely egykor a Tahoe-tónál körülbelül kétszer nagyobb tavat rejtett, régóta a Mars lakhatóságát vizsgáló kutatások fókuszában áll - írja az Express.