II. János Pál kezdeményezésére a mai nap a betegek világnapja. 1858-ban ugyanis ezen a napon jelent meg a Szűzanya Soubirous Bernadett 14 éves francia lánynak Lourdes-ban, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. Ezen a helyen 1864-ben templomot építettek, ahova a gyógyulni vágyók zarándokolnak. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”. A pápa február 11-én hagyományosan üzenetet is intéz a betegekhez. Az idei beszéd témája a szamaritánus irgalma lesz, amit személyesen XIV. Leó pápa választott ki még tavaly.
179 éve született Edison
Thomas Alva Edison amerikai feltaláló 1847. február 11-én született. Élete során több mint 1000 szabadalmat nyújtott be. Születésnapja 1983 óta a nemzeti feltalálók napja (National Inventors’ Day) Amerikában. Ellentmondásos ember volt: egyszer jókedvű, máskor pedig zsarnok a kollégáival és a családjával egyaránt. Munkatársai közé tartozott a telefonközpont feltalálója, Puskás Tivadar is, akivel sok konfliktusa volt. Híres volt sokoldalúságáról: foglalkozott cementgyártással, kísérletezett röntgensugárzással, az autógyártó Henry Ford T-modelljeihez készített elektromos önindítót, az első világháború idején (1914–1918) pedig a haditengerészetnek is dolgozott, de neki köszönhetjük a villanykörtét és a fonográfot is.
Egy magyar tudós is ezen a napon született
Szilárd Leó atomfizikus, az atomreaktor és a nukleáris láncreakció elméletének megalkotója 1898-ban ugyancsak ezen a napon született. 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú: az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Amerikában pedig a vezetésével kezdték el az atommáglya építését, és amikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla.