Most kiderült: nem a kutya az ember egyetlen legjobb barátja

Fantasztikus felfedezésről számoltak be a tudósok. A kutyákat már régóta az emberek legjobb barátjaként ünneplik, ám nemrég kiderült, nem ők az egyedüliek.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2026.01.17. 16:00
kutya legjobb barát tanulmány

A kutya az ember legjobb barátja, szokás mondani – nem véletlenül. Aki tartotta már legalább egyszer házi kedvencként, az pontosan tudja, mennyire ragaszkodó, hűséges lényekről van szó, akik a gazdájukért tűzbe mennének, és még az emberek érzelmeit is képesek érzékelni. Nemrég azonban egy tanulmányban feltárták, nem a kutyák az egyedüliek az állatvilágban, akik kiérdemlik ezt a címet.

Kiderült, melyik az az állat, ami a kutya mellett pályázhat az ember legjobb barátja címre / Fotó: Forrás: Pexels (Képünk illusztráció)

Nem csak a kutya az ember legjobb barátja?

Egy új tanulmányból most kiderült, a lovak is rendelkeznek azzal a képességgel, amivel a kutyák, különösen az emberi félelmek kiszagolása terén. A franciaországi Tours-i Egyetem kutatói fedezték fel, hogy amikor a lovak félelmet átélő emberek illatmintáival érintkezték, sokkal reaktívabbak lettek: a pulzusuk ekkor megemelkedett, és vonakodtak a gazdáik megközelítésétől, szemben azokkal a reakciókkal, amelyeket a pozitív érzelmekhez kapcsolódó illatok váltottak ki náluk.

A kutyákhoz hasonlóan a lovak is kémiai jeleket észleltek az emberi izzadságban az érzelmi állapotok során. Ezek az úgynevezett kemojelek illékony vegyületekből állnak, amik megváltoznak, amikor az ember stresszessé válik, vagy szorong. Míg a kutyák a háziasítás során fejlesztették ki ezt a képességet, a kutatók szerint a lovaké összefügg a túléléssel, mivel ezek az állatok ösztönösen észlelik a környezetükben a veszély jeleit.

Ez a tanulmány kimutatja, milyen szoros kapcsolatban állnak az állatok és az emberek. Tudattalanul átadhatjuk az érzelmeinket az állatoknak, ami jelentős hatással van az ő érzelmeikre is

- nyilatkozta Dr. Léa Lansade, a franciaországi Tours-i Egyetem munkatársa.

Amikor az emberek félelmet éreznek, olyankor a szervezet stresszhormonokat, például adrenalint és kortizolt szabadít fel, amelyek megváltoztatják az izzadság kémiai összetételét. Ezek a változások azt eredményezik, hogy a bőr más szagmolekulák keverékét bocsátja ki, amelyeket illékony szerves vegyületeknek neveznek. A félelemmel összefüggő izzadás gyakran magasabb szintű vegyületeket tartalmaz, például aldehideket, ketonokat, zsírsavakat és szteroidokkal kapcsolatos vegyi anyagokat, például androsztadiént. Bár ezek a vegyi anyagok az ember számára alig vagy egyáltalán nem érezhetők, a nagyon érzékeny szimattal rendelkező állatok képesek érzékelni őket. Ezek a kémiai eltolódások együttesen egy olyan illatjegyet hoznak létre, amely stresszt vagy veszélyt jelez.

Az új tanulmány azt vizsgálta, a lovak képesek-e észlelni ezeket a vegyületeket az emberi izzadságban. A kutatók ekkor vattakorongokat helyeztek az emberek hónaljába, miközben ijesztő vagy épp vidám videókat nézettek velük, azután a korongokat, valamint egy semleges szagmintát 43 nőstény ló orrlyukai közelébe helyezték, mialatt az állatok váratlan események hirtelenségi tesztjein, ismeretlen tárgyakkal kapcsolatos újdonságteszteken, valamint emberi interakciós teszteken vettek részt: a tudósok ekkor felmérték a viselkedésüket és a pulzusszámukat is figyelték. Mint kiderült, az ijedt emberek illatának kitett lovak sokkal erősebben reagáltak: könnyebben megijedtek, magasabb lett a pulzusuk, hosszabban bámultak ismeretlen tárgyakat, és ritkábban közelítettek meg egy személyt. A boldog vagy semleges illatoknak kitett lovak ellenben nyugodtabb viselkedést mutattak.

Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a lovak szaglás útján érzékelik az emberi érzelmeket, és a félelem szavak vagy gesztusok nélkül is átadhatók az emberektől a lovaknak.

Érdekes az a tény, ahogy a különböző fajok látszólag reagálnak egymás érzelmi kemojeleire, mivel az érzelmeket korábban főként belső állapotoknak tekintették, amelyek az egyéni viselkedés szabályozására szolgálnak, és olyan jeleket hoznak létre, amelyek a veszélyről vagy az erőforrásokról tájékoztatják fajtársaikat. Az a tény, hogy ezek a jelek átlépik a fajok közti határokat, arra utal, hogy szerepet játszhatnak a fajok közötti interakciókban is, különösen az emberek és a háziasított emlősök között

– osztotta meg a kutatócsoport a tanulmányban, a Daily Mail beszámolója szerint.

 









Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!

Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.