Reménykedve tekint a jövőbe a nagybeteg Forgács Zoltán: „Valami azt súgja, hogy végre tudok változtatni a sorsomon!”

A hajléktalanságból küzdöttem fel odáig magam, hogy legyen fedél a fejem felett. Komlón bérelek egy kis lakást, de hatalmas álmom, hogy legyen egy saját otthonom, hogy ne attól kelljen rettegnem, hogy ha nem tudom kifizetni a lakbért, akkor ismét mehetek az utcára

A másik nagy probléma, hogy az egészségem évről-évre romlik. Egyre nehezebben tudok járni, és az állás is megterhelő számára.

Úgy érzem, hogy az újév más lesz, mint az eddigiek. Valami azt súgja, hogy végre tudok változtatni a sorsomon. Nagyon szeretnék egy önkormányzati lakást és egy munkahelyet

Lettiért, mivel idős, jobban aggódok, mint a saját életemért. Szerencsére kaptam két kúrányi Antinol tablettát, ami védi az ízületeit, és látványos a javulás. Az életemben Letti az egyetlen jó dolog. Az ünnepek alatt nagyon sokat sétáltam vele, de szűkösek a kereteim, ami behatárolja a lehetőségeimet. Egyszer kellene végre utolérni magamat. A nyugdíjam a hó végén érkezik, így csak csúszásban tudom fizetni a lakást is. Van remény rá, hogy dolgozhatok nemsokára. Karácsony előtt szóltak, hogy lenne csomagoló munka és takarítás