„Nagyon hálás vagyok...” – Hihetetlen fordulatot vett 24 óra alatt Zoltán élete

Igazi összefogást indított el a Metropol cikke. Adományok tucatját szeretnék eljuttatni jószívű olvasóink Forgács Zoltánnak, aki nyolc évig élt az utcán. A pécsi férfinek ma már van munkahelye és egy takaros kis lakást is bérel, amit hűséges társával, Lettivel, a németjuhásszal és egy cicával oszt meg.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2024.08.22.
Módosítva: 2024.08.22.
Zoltán összefogás Letti segítség

Ezt persze nem azt jelenti, hogy hátradőlhet már, mert azért most is vannak nehéz pillanatok az életében. Baloldali izomsorvadásban szenved. Az egyik lába rövidebb, mint a másik. Izmai pedig folyamatosan zsugorodnak, mert egyre kevesebb izomszövet van rajta. Nehezen tud járni, és állni. De azért nap mint nap munkába siet, mert gondoskodnia kell magáról és Lettiről is. Zoltán a kis fizetéséből először a németjuhásznak veszi meg a szükséges ételt, és csak utána következik ő a sorsban.

Zoltán és Letti pécsi albérletükben Fotó: Metropol

Nagyon hálás vagyok, hogy egymásra találtunk Lettivel. Nagyon jó, hogy itt van mellettem valaki, mert mikor elhagynám magam, akkor mindig az jut eszembe, hogy nem tehetem meg, hiszen róla gondoskodnom kell

 „ mondta Zoltán, aki annak ellenére, hogy anyagi keretei szűkösek a lakását, de a rezsit is mindig időben fizeti, mert nagyon örül neki, hogy a sok év megpróbáltatás után végre van fedél a feje fölött, ahol nyugodtan hajthatja álomra a fejét.
Zoltán az egyik ismerősének nagyon sokat köszönhetett az újrakezdésben. Most, hogy ismét nehézségekkel kell szembenéznie, ismét szembesülhetett azzal, hogy nincs egyedül. A Metropolban megjelent cikk után sokan keresték meg a szerkesztőségünket Zoli elérhetősége után érdeklődve, de voltak akik közvetlenül vele vették fel a kapcsolatot.

Amióta megjelent a cikk nagyon sok embertől kaptam ígéretet csomagra, de volt, aki pénzzel is szeretne támogatni. Nekem most minden nagy segítség, mert nyári leállás van a cégnél, ahol dolgozom

 – újságolja elérzékenyülten Zoltán, aki most érzi először, hogy nem csak magára számíthat.

Anyukám, és apukám nem volt. Az én családom Letti, akit előző gazdája bántott, de én megmentettem és már több mint 12 éve elválasztathatatlanok vagyunk

 – folytatja Zoli, aki most nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy ennyi jó ember van, aki mellé áll, és segíteni akar neki a nehéz helyzetében.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás