Süveges Fanni hihetetlen akaratereje segítségével folyamatosan épül fel egy közel 9 éve történt tragikus autóbalesetből. 19 nap kóma után mindent újra kellett tanulnia. De soha nem adta fel! Öt éve életet adott kislányának, és kavicsokat is fest, amiből fejlesztő társasjátékokat készít kicsik és nagyok számára.
Süveges Fanni testnevelő-edző, aerobikoktató, masszőr a XXII. kerületben él otthonos családi fészkükben, párjával, 5 éves kislányával, Szofival és kutyájával, Barackkal. Fanninak nagy utat kellett megtennie idáig, hatalmas akaratereje, kitartása és családja, barátai segítettek az újrakezdésben. Életét ugyanis egy közel 9 évvel ezelőtt történt tragédia teljesen megváltoztatta.
„A baleset előtt egyszerre három munkahelyem volt, elláttam a háztartást és a kutyát. Aztán egyik pillanatról a másikra teljesen megváltoztatta az életemet a baleset. Rokkantnyugdíjas lettem” – mondta a 42 éves nő, akinek az autóbaleset következtében lebénult az egész jobb oldala, valamint több csontja is eltört. 19 napot kómában volt, összesen fél évet töltött kórházban, ahonnan saját felelősségre távozott. Sokáig mosolyogni sem tudott, csak a kutyájára, de végül legyőzte a nehézségeket.
Fanni a kórházban töltött időszakból csak néhány rémképre emlékszik. A vétkes sofőrnek érhető módon azóta se tudta megbocsátani, hogy tönkretette őt, a családját és az akkori életét.
„Anyukámék kölcsönautójával mentem az élettársamhoz haza, amikor este 10 órakor egy őrült a Fehérvári úton, több mint százzal, a piros lámpán átjött és belecsapódott az autómba – kezdte felidézni lapunknak a tragédiát Fanni. – Megpördült az autó, és nekicsapódott a buszmegállóban álló busznak, engem nagyon gyorsan két irányból ért ütés, az agyamon több bevérzés is lett. A helyszínen meghaltam, háromszor élesztettek újra – idézte fel a fiatalasszony, hozzátéve, hogy a vétkes sofőr nem hogy nem segített, de elmenekült a helyszínről.
„A baleset előtt barlangásztam, sziklát másztam, tornáztam, nyáron horgásztam, úsztam, futottam, mindig csináltam valamit. A baleset után egy tolószékben ültem, a fél oldalam lebénult, beszélni se igen tudtam, egyedül semmire nem voltam képes. Egy pár hónap elteltével eldöntöttem, hogy nem leszek nyomorék, velem ezt nem csinálhatja senki!” – jelentette ki Fanni, akinek nagyon sokan segítettek a felépülésben.
Fanninak újra kellett tanulnia járni, beszélni, írni, és már soha nem lesz képes teljes értékűen látni, vagy autót vezetni, de a történtek után sem hagyta el magát, sőt abból építkezve, segít hasonló sorsú embereken. Kapcsolatba lépett a Strokeinfo Alapítvánnyal, ahol gyógytornákat tart, emellett különböző személyi edzéseket és beszédtechnika-órákat is. Szoros kapcsolatban van a Nem Adom fel Alapítvánnyal is. Sok ismerősének az ő története ad erőt. Fanni még nem épült fel teljesen, a közlekedési eszközökkel való utazás kihívás számára. De nem ez fáj neki a legjobban.
Merjünk kérdezni
„Nekem nagyon-nagyon rosszul esett, sőt még most is, hogy megnéznek, megbámulnak az emberek. Kérdezzenek inkább! Régebben legszívesebben ordítottam volna, amikor valaki beszólt, vagy
türelmetlenkedett, vagy méltatlankodott, hogy fiatal létemre miért ülök le a buszon.” Süveges Fanni azt mondja, érti, hogy sokan nem mernek érdeklődni egy sérült embernél, és szerinte, azt is oktatni kellene, hogy hogyan lehet bántás nélkül beszélgetni egymással, mert az az alapja mindennek.
Fanni a balesete előtt nagyon vágyott gyerekre, de most úgy látja, hogy jobb is, hogy nem akkor született, mert szörnyű lett volna a kicsit kitenni annak, amilyen akkoriban volt az ő és a családja élete. A kórházban úgy érezte, ő már sosem lehet anya, de a baleset után pár évvel, mikor együtt nyaralt egy ötgyermekes barátnőjével, úgy érezte, nem adja fel régi álmát. És öt évvel ezelőtt megszületett Szofi.
„Iszonyú sokat ad, hogy anya lehetek. Az én helyzetem miatt ő is különleges, olyanokat vesz észre, olyanokra figyel, amire más gyerek nem. Miatta muszáj csinálnom, őt valahogy fel kell nevelni. Talán jobban feladtam volna, ha ő nincsen – vallotta be az édesanya.
Fanni körülbelül két éve fest kavicsokra filctollal.
„A kavicsfestés úgy indult, hogy Szofival a sétánk során felvettünk egy kavicsot és megkért, hogy rajzoljak rá neki valamit – árulta el Fanni. Mostanra már a Kavicsfarm nevű Facebook-oldalán több kreatív
alkotásában is gyönyörködhetünk. Azonban volt, aki támadta azért, mert szerinte túl gyerekesek a rajzok, de Fanni próbál nem foglalkozni a rosszindulatú emberekkel, hiszen örül, hogy ennyire is képes alkotni. Az ő útja ugyanis nagyon hosszú volt a lebénulástól idáig.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre