Megvannak a számok: ezért nem volt eltakarítva a hó Budapesten

Budapesten káoszt okozott a hóeltakarítás. A főutakat is késve takarították le, a bicikliutakat és a parkokat sokáig egyáltalán nem és rengeteg buszmegállóban is gondot okozott az el nem takarított hó. Nyilvánosságra kerültek azok az adatok, amelyekből kiderül: súlyos szervezési és kapacitásbeli hiányosságok járultak hozzá a budapesti hókáosz kialakulásához. A szükséges létszám töredékével próbálták megoldani a hóeltakarítást, miközben alapvető szabályokat sem tartottak be.

Megvannak a számok, és ezek mindent megmagyaráznak: kiderült, miért maradt hó alatt számos budapesti megálló és járda a havazások idején. A háttérben súlyos emberhiány és szervezési káosz állt.

Egyre több adat támasztja alá, hogy a főváros és saját cégei felelősek azért, hogy a havat nem sikerült időben és megfelelően eltakarítani a megállókból és közterületekről. A budapesti Klímavédelmi Bizottság hétfői ülésén részletesen szóba került a fővárosban kialakult hókáosz. Az ülésen elhangzottakból kiderült: a Mártha Imre vezette Budapesti Közművek (BKM) a kritikus időszakban kirívóan kevés alkalmi hómunkást alkalmazott.

Szakemberek szerint legalább 1300 főre lett volna szükség ahhoz, hogy a hóeltakarítás megfelelően és időben megtörténjen. Ehhez képest a nyilvánosságra hozott grafikonok alapján a havazások idején átlagosan mindössze 200 embert foglalkoztattak.

Összehasonlításképpen: a 2009–2010-es téli időszakban a BKM jogelődje még átlagosan 646 alkalmi munkást alkalmazott.

A bizottsági ülésen további súlyos hiányosságokra is fény derült. A főváros saját rendelete előírja, hogy nagy havazás esetén külön munkacsoportot kell létrehozni a gyors és hatékony döntéshozatal érdekében.

Ez azonban nem történt meg. Sőt: a városvezetés állítása szerint még az előírás létezéséről sem volt tudomásuk. Az így kialakult szervezetlenség következménye lett, hogy a fővárosi cégek az elmúlt hetekben tapasztalt problémák miatt leginkább egymásra mutogattak, a felelősség pedig elmosódott.

A helyzet rendezésére több konkrét javaslat is megfogalmazódott a budapesti klímabizottság ülésén:

• Meg kell határozni a hóeltakarítás elvárt szolgáltatási szintjét,  pontos reakcióidőkkel, egyértelmű prioritásokkal és folyamatos ellenőrzéssel. Jelenleg nincs mérce, ami alapján megítélhető lenne a BKM teljesítménye.
• Erősíteni kell az alkalmi hómunkások bevonását: tisztességes bérezéssel, hatékonyabb toborzással és szükség esetén külső kapacitások bevonásával.
• Teljes körűen felül kell vizsgálni a síkosságmentesítés rendjét meghatározó, harmincéves fővárosi rendeletet, amelyet ma gyakorlatilag senki sem tart be.
• Be kell vonni az önként jelentkező fővárosi dolgozókat egy átlátható rendszer keretében a hóeltakarításba.
• Létre kell hozni egy nyilvános, online térképes felületet, ahol követhető lenne, mely területek élveznek prioritást, merre járnak a munkagépek, és mikor takarítottak utoljára egy-egy utcát.
• Komolyabban kell venni a környezetbarát síkosságmentesítést is, mivel a városi faállomány, az állatvilág és az infrastruktúra védelme sem elhanyagolható szempont.