
Sok minden másként lesz 2026. január 1-től: íme a legfontosabb tudnivalók
Az új év első napjától több dolog is másként lesz.
Vajon milyen év elé nézünk 2026-ban? Nos, ha 2026 időjárása áll célkeresztben, akkor sok jóra nem számíthatunk, ha hinni lehet a kutatóknak. Rendkívül szélsőséges év elé nézünk, ami elsősorban az El Niño megerősödése miatt következhet be.
A 2026-os globális időjárás valószínűleg El Niño hatása alatt áll majd, ami a jelenlegi La Niña után következhet be, és átalakíthatja a globális időjárási mintákat. Ez melegebb átlaghőmérsékletet, megváltozott csapadékeloszlást és gyakoribb szélsőséges időjárási eseményeket eredményezhet 2026 időjárásában. Európában ez aszályokat okozhat a déli részeken, míg az északi területeken megnőhet a viharok és árvizek kockázata. Mivel mi inkább középen helyezkedünk el, van rá esély, hogy aszályos időkre is számíthatunk nyáron, sőt akár erős viharokra is.

Vannak jelek arra, hogy a 2026-os El Niño erősebb lehet a korábbi, 2023-as eseménynél. Más előrejelzések szerint 2026-ban a nyár érezhetően melegebb és szárazabb lehet az előzőnél. De vajon mit mond az AccuWeather prognózisa?
Nos, sokak számára jó hír lehet, hogy januárban több napra is havazást jósolnak, persze ennek mértéke még erősen kérdőjeles. Ezek a napok pedig a következők: január 1-jén és 3-án havas eső és hó váltakozhat, de 13-án, 14-én, 18-án, 21-én és 22-én egyértelműen havazás várható. Éjszakánként nulla és mínusz hét fok közötti értékekre számíthatunk a tél második hónapjában, napközben pedig nulla és 3 fok közötti értékek lesznek a leggyakoribbak.
Februárban nem várható hóesés, és éjszakánként is enyhébb lesz az időjárás. Nem fog minden éjszaka fagyni, ha pedig mégis, akkor mínusz 1-2 foknál nem lesz hidegebb. A nappali csúcshőmérsékletek 5-7 fok között várhatók, de a hónap vége felé már helyenként 12-13 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Bár a tavaszi és nyári várható hőmérsékletek még nem elérhetőek a prognózisban, azonban a Klímapolitikai Intézet vészjósló előrejelzést adott.
Prognózisuk szerint az elkövetkező öt év májustól szeptemberig tartó időszakaiban szinte az egész bolygón, így Európában is, nagy valószínűséggel az 1991–2020-as időszak átlaga fölé emelkednek a felszín közeli hőmérsékletek. Különösen a szárazföldi térségek – beleértve Közép- és Dél-Európát – melegszenek intenzívebben, mint az óceáni területek. Ez a tendencia már a közelmúltban is jól érzékelhető volt: 2022, 2023, 2024 is Európa történetének legmelegebb évei voltak. A novembertől márciusig tartó téli időszakokban szintén melegebb időjárás várható, különösen Észak- és Kelet-Európában. A melegebb telek hatással lehetnek a hóborítottságra, a tavaszi olvadás időzítésére, az árvízveszélyre, valamint a természetes vízkészletek feltöltődésére is.
Nos, ilyen messzire még nem látnak el az előrejelzések, de az AccuWeather átlagai alapján a következő időszakokra érdemes szabit kivennünk, ha vízparti nyaralást tervezünk. Júniusban a korábbi évek átlaghőmérséklete 24-26 fok, így érdemesebb a július, annak is inkább a második felét választani, ugyanis egyes napokon az átlaghőmérséklet a korábbi évek alapján a 28 fokot is elérte. De ugyanígy érdemes augusztus elejére is tervezni még nyaralást, hiszen hasonló meleg várható ekkor is.
Kíváncsi vagy milyen tél vár ránk 2026 végén? Nos, a klimapolitikaiintezet.hu előrejelzései szerint a következő években a telek az átlagnál csapadékosabbak lehetnek, de sajnos az eső formájában érkező csapadék tovább fogja fokozni az olyan problémákat, mint például a talajvíz-készletek kimerülése. A bő egy évtizede fennálló hóhiány már most is komoly problémákat okoz a mezőgazdaságnak, az elmaradt lassú beszivárgás és a talajvíz „visszapótlása” miatt. Ugyanakkor a telek esetében továbbra sem lehet kizárni egy-egy olyan rövid periódust, amikor az átlagnál hidegebb lesz a Kárpát-medencében.
A Csendes-óceánban normál körülmények között a passzátszelek nyugat felé fújnak az Egyenlítő mentén, és meleg vizet visznek Dél-Amerikából Ázsia felé. A meleg víz pótlására hideg víz emelkedik fel a mélyből – ezt a folyamatot feláramlásnak nevezik . Az El Niño és a La Niña két ellentétes éghajlati minta, amelyek megtörik ezeket a normális körülményeket. A tudósok ezeket a jelenségeket El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) ciklusnak nevezik. Az El Niño és a La Niña egyaránt globális hatással lehet az időjárásra, az erdőtüzekre, az ökoszisztémákra és a gazdaságokra. Az El Niño és a La Niña epizódjai jellemzően kilenc-tizenkét hónapig tartanak, de néha évekig is eltarthatnak. Az El Niño és a La Niña események átlagosan két-hét évente fordulnak elő, de nem rendszeresen. Általában az El Niño gyakrabban fordul elő, mint a La Niña.

Az új év első napjától több dolog is másként lesz.

A kormány folytatja a családbarát adópolitikát.

Győrfi Pál közölte a részleteket.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.