Újabb élelmiszerek az árréscsökkentés listáján

A kormány tovább bővíti az árréscsökkentésre vonatkozó intézkedését, a Magyar Közlönyben frissen megjelent rendelet 2026 februárjáig hosszabbítja meg a hatályt, és december 1-jétől további 14 élelmiszerrel egészíti ki a listát.

A kormány a korábbi bejelentésének megfelelően módosította az árréscsökkentésre vonatkozó rendeleteit. A Magyar Közlönyben megjelent dokumentum szerint az intézkedés célja az élelmiszer- és drogériai termékek árának csökkentése, a magyar családok védelme, valamint az élelmiszer-infláció további mérséklése. A hosszabbítást Orbán Viktor miniszterelnök írta alá; a rendelkezés jelenlegi formájában 2026. február 28-ig marad érvényben.

Az árréscsökkentés eredetileg november végével megszűnt volna, a kormány azonban a kivezetés helyett a kiterjesztés mellett döntött. A módosítás érinti az árréscsökkentés  alá eső élelmiszerek körét is: december 1-jétől újabb 14 termék került a listára. Az újonnan bevont élelmiszerek a következők:

Marha-fehérpecsenye

Marhafelsál

Sertés májas és sertésmájkrém

Félkemény sajt

Sajtkrém, kenhető sajt

Alma

Körte

Szilva

Szőlő

Fejes káposzta

Paradicsom

Vöröshagyma

Zöldpaprika

Bébiétel

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban azzal indokolta a lépést, hogy az árréscsökkentés tartós és jelentős árcsökkenést eredményezett: a drogériákban átlagosan több mint 27 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig mintegy 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek.

A 14. havi nyugdíj bevezetése és a gyermekek után járó adókedvezmények növelése gazdaságilag megalapozott, jó döntések, amelyeket a baloldal ellenében is meg kell csinálni – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor arról beszélt: az olyan hosszú távú intézkedések bevezetése, mint például a kétgyermekes édesanyáknak járó teljes adómentesség vagy a 14. havi nyugdíj, hosszú távú pénzügyi kötelezettséggel járnak. Ezért az ezekről szóló vita „valódi,” nyílt végű vita a baloldallal, a DK-val és a Tisza Párttal. Az a kérdés, hogy megalapozottak-e a megfontolások, amelyek alapján a döntéseket meghozza a kormány.

„Azt állítom, hogy a mi döntéseink megalapozottak, ezeknek megvan a pénzügyi és gazdasági alapja, ezek vállalhatóak a baloldal ellenében is, és meg kell csinálni”

– szögezte le.

„A Tisza meg a DK nem támogatja a 14. havi nyugdíjat, ők át akarják alakítani a nyugdíjrendszert”

– jegyezte meg.

Azt is mondta: a Nemzeti Konzultáció maga az erről szóló vita, függetlenül attól, hogy a politikában ravaszkodás van és nem akarja fölfedni a szándékait egy hatalomra törő párt, amely mögött ott van Brüsszel. A baloldali pártok baloldali gazdaságpolitikát folytatnak, inkább az adóemelést és a Brüsszeltől való függést támogatják. A másik oldalon pedig van egy nemzeti kormány – jelentette ki.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy az olyan hosszú távú intézkedések bevezetése, mint például a kétgyermekes édesanyáknak járó teljes adómentesség vagy a 14. havi nyugdíj hosszú távú pénzügyi kötelezettséggel járnak.

– tette hozzá.

A kormányfő szerint az a kérdés, hogy megalapozottak-e a megfontolások, amelyek alapján a döntéseket meghozza a kormány. Orbán Viktor azt állította, hogy a döntéseik megalapozottak, ezeknek megvan a pénzügyi és gazdasági alapja, ezek vállalhatók a baloldal ellenében is, és meg kell csinálni.

– jegyezte meg.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy a nemzeti konzultáció maga az erről szóló vita, függetlenül attól, hogy a politikában ravaszkodás van, és nem akarja fölfedni a szándékait egy hatalomra törő párt, amely mögött ott van Brüsszel.

– jelentette ki.