Kiderült, a magyarok nem félnek az AI-tól, sőt nyitottak a fejlesztésekre

A Világgazdaság elkészítette a Nagy AI-tesztet. Kiderült, hogy a magyar emberek pontosan mennyire ismerik az AI-t.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2026.03.17. 15:25

Mostanában rengeteget beszélnek a mesterséges intelligenciáról, de kevés az olyan adat, mely valóban megmutatja, hogyan viszonyulnak hozzá a felhasználók. A Világgazdaság Nagy AI-tesztje éppen ezt a hiányt próbálta pótolni: egy közel hatezer fős, statisztikailag súlyozott kutatás alapján kiderítették, hogy pontosan mit gondolnak a magyar emberek az AI-ról. Az eredményeket Pónácz Zoltán, a Mediaworks kutatási és üzletfejlesztési igazgatója osztotta meg a Világgazdaság podcastben.

Kiderült, mit gondolnak a magyarok az AI-ról. (Képünk illusztráció) Fotó: rawpixel.com / Busbus / Freepik

Nem csak a fiatalok és a férfiak játszótere, sőt nem is félünk tőle

Az teszt egyik legfontosabb eredménye, hogy a mesterséges intelligencia már nem elméleti kérdés: a válaszadók döntő többsége találkozott vele, és több mint 90 százalék használja is valamilyen formában. Ez önmagában cáfolja azt a gyakori narratívát, hogy a társadalom nagy része még csak most ismerkedik a technológiával.

A használat ráadásul nem alkalmi: sokaknál napi vagy heti rutinról beszélhetünk. Az AI így egyre inkább beépül a mindennapi információszerzésbe és munkavégzésbe, nem pedig különálló technológiai érdekességként jelenik meg.

Az AI iránti érdeklődés és használat nem korlátozódik a fiatalokra: az idősebb korosztályok is aktívak, még ha intenzitásban van is különbség. Hasonló a helyzet a nemeknél: nincs lényegi eltérés abban, hogy ki hallott az AI-ról vagy használja-e. A különbségek inkább a használat módjában jelennek meg: a nők valamivel gyakrabban fordulnak az AI-hoz érzelmi, tanácsadási jellegű helyzetekben, míg a férfiaknál inkább az eszközjelleg dominál.

- olvasható a Világgazdaság oldalán.

Mire használjuk az AI-t?

A válaszok alapján három fő használati terület rajzolódik ki. Az első az információkeresés és problémamegoldás – gyakorlatilag a klasszikus keresők új generációja. A második a munkavégzés: szövegírás, összefoglalás, képgenerálás. A harmadik pedig a személyesebb, szociális használat, mely ugyan jelen van, de egyelőre nem domináns. Ez a sorrend fontos: a magyar felhasználók többsége egyelőre pragmatikusan, eszközként tekint az AI-ra, nem pedig kapcsolati vagy érzelmi pótlékként használja.

A kutatás talán legfontosabb üzenete az attitűdökben rejlik. A magyar válaszadók alapvetően kíváncsian és nyitottan állnak az AI-hoz, a lelkesedés és az érdeklődés megelőzi az aggodalmat. Ez eltér attól a képtől, mely szerint Európában inkább a félelem dominál.

Ugyanakkor nem vak bizalomról van szó. A válaszadók jelentős része tisztában van a kockázatokkal is: a félretájékoztatás, az adatbiztonság és az emberi kapcsolatok torzulása jelenik meg fő veszélyként.

Az AI nem vált le minket, legalábbis egyelőre

A munkavégzés kapcsán árnyalt kép rajzolódik ki. A többség nem gondolja, hogy az AI teljesen kiváltja a munkáját, ugyanakkor azt igen, hogy bizonyos feladatokat átvesz. A legjobb hasonlat talán az, hogy az AI gyakornokként működik: a folyamatok nagy részét elvégzi, de az utolsó, kritikus lépésekhez továbbra is emberi kontroll szükséges. Ez különösen igaz a magasabb képzettséget igénylő munkákra, ahol a tapasztalat és a kontextus még nem automatizálható.

A Nagy AI-teszt egyik legfontosabb következtetése, hogy Magyarországon megvan az alap az AI tudatos használatához.

A felhasználók nyitottak, aktívak és bizonyos mértékig kritikusak is. Ez ritka kombináció: ha túl nagy az ellenállás, lemaradás jön; ha túl nagy a lelkesedés, könnyen jönnek a hibák. A mostani adatok inkább egy kiegyensúlyozott állapotot mutatnak. A következő kérdés már nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy milyen irányba formáljuk: oktatásban, szabályozásban és a mindennapi döntéseinkben.