
"A szemem láttára végeztek ki egy ártatlan embert - sosem felejtem el, amit utoljára mondott!"
Hátborzongató utolsó szavai a mai napig kísértik a férfit.
Hihetetlen, de igaz: egy több milliárd éve létező mikroszkopikus élőlény lehet a jövő fenntartható építőanyaga. A cianobaktériumról van szó, ami nyaranta a Balaton vizét is bezöldíti. Ön el tudja képzelni, hogy a baktérium mint építőanyag lesz a jövő építészetének nagy slágere?
Nem túlzás azt mondani, hogy a cianobaktérium a Föld egyik legmeghatározóbb élőlénye: jelen van az óceánokban, a tavakban, a sivatagokban – sőt, még az űrkutatásban is érdeklődnek iránta. Most viszont teljesen új területen kaphat szerepet: a fenntartható építészetben. Baktérium mint építőanyag? Bizony, a Raketa.hu cikke szerint a kutatók egy olyan biológiai építőanyagon dolgoznak, amelynek egyik kulcseleme a cianobaktérium. Ezek alapján elképzelhető, hogy hamarosan nem csak betonból vagy téglából épülnek otthonaink, hanem élő baktériumokból – amelyek új szintre emelik a zöld építkezést.
A cianobaktériumot integrálták hidrogélbe, hogy burkolóanyagot alkossanak belőle. A fejlesztés lényege, hogy ezeket az anyagokat kombinálva „élő téglákat” hozzanak létre.
A kutatók szerint ez forradalmi megoldás lehet például a sivatagi területeken, ahol nincs elég víz vagy hagyományos építőanyag. Ráadásul a baktérium képes szén-dioxidot is elnyelni a levegőből – így az ilyen anyagok nemcsak kevésbé terhelik a környezetet, de aktívan javítják is azt.
Úgy tekintünk az élő alapanyagra, mint alacsony energiájú és környezetbarát megközelítésre, ami meg tudja kötni a légköri szén-dioxidot, és kiegészíti a létező kémiai folyamatokat a szén-kivonáshoz
– mondta el Mark Tibbitt, az ETH Zürich makromolekuláris mérnöke.
Miközben a tudósok a laboratóriumokban tesztelgetik a cianobaktériumot, addig a Balatonnál egészen másként tekintünk erre a baktériumra.
A Ripost korábban megírta, hogy a közelmúltban történt kékalgalgásodás – amit valójában szintén a cianobaktérium okozott – idén különösen nagy mennyiségben jelent meg a magyar tengeren.
A cianobaktériumok lehet, hogy új korszakot nyitnak az építészetben is – élő, lélegző anyagként. Persze még hosszú út áll a kutatók előtt, mire ezek az élő építőanyagok valóban elérhetők lesznek, de a lehetőségük már most lenyűgöző.
Hátborzongató utolsó szavai a mai napig kísértik a férfit.
Több mint 150 alkalommal csípték meg a darazsak.
Brüsszel egyértelműen kinyilvánította akaratát.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre