„Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból!” Több tízezres tömeg hallgatta a kormányfő március 15-ei beszédét a Múzeumkertnél.
„Nem az a kérdés milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra. Valójában ezen múlik minden” – mutatott rá a miniszterelnök március 15-ei beszéde elején az 1848-as forradalom és öröksége, valamint a jelenlegi EU-s politikai szemlélet közötti különbségre. Orbán Viktor ünnepi beszédében emlékeztetett: 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak. „Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára, és az volt az első Békemenet. Kiszabadítottuk a politikai foglyokat, és estére győztünk” – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: a magyar forradalom nem romboló, hanem építő! A végén nem halál, hanem élet sarjad belőle, ilyen a magyar forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.
Orbán Viktor emlékeztetett: Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. „Rajtunk kívül senkinek sem fontos, hogy fennmaradjon a világban az, ami magyar.”
Majd így folytatta a miniszterelnök: „A nyugati világban emberek milliói gondolják azt, hogy a semmiből jönnek, és a semmibe mennek, és ezért nincsenek tekintettel semmire és senkire. Háborúkat robbantanak ki, és semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi magyarok másképpen akarunk élni.”
„Európa ma nem csendes, hanem egyre hangosabb. Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, és olyanra akarnak minket rákényszeríteni, ami a magyar szellem számára kárhozatos és idegen. Be akarnak minket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak betelepíteni, és át akarják formálni a gyermekeinket. Mindezt azonban mi nem hagyjuk nekik. Brüsszel nem az első birodalom, amely szemet vetett Magyarországra” – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor úgy fogalmazott a Nemzeti Múzeumnál tartott beszédében: Bécsben, Moszkvában, és Sztambulban is rájöttek arra, hogy azzal jár a legjobban, ha békén hagy minket. „A kiegyezéssel megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, akkor megadjuk ami jár a másiknak. Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt, és ezért ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, akkor el kell foglalnunk Brüsszelt. Most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az unióban” – mondta a kormányfő.
Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel szembefordult az emberekkel, adósrabszolgákká tegyék a gyerekeinket, és háborúba vigyék az embereket.
– nyomatékosította Orbán Viktor. Emlékeztetett: mi magyarok ismerjük a háborút. „Egy emberöltő és nemzedék élete ment rá a legutolsó háborúra, így nem kérünk a háborúból.”
Ideje, hogy helyreállítsuk az európai emberek önérzetét és önbecsülését. Nem vagyunk egyedül, a szlovákok lábrakaptak, a csehek ébredeznek, fellázadtak az amerikaiak is. Sorsfordító év lesz az idei. Az év végére mi leszünk a többség a nyugati világban
– jelentette ki Magyarország miniszterelnöke. Hangsúlyozta: szuverenista fordulat előtt állunk Amerikában és Európában, helyreállhat a normális élet, és a nyugati nemzetek nagy korszaka nyílhat meg.
A kormányfő március 15-ei ünnepi beszéde végén feltette a nagy kérdést:
Az igazság oldalán állsz, vagy a globális bégetők oldalán állsz? Háború vagy béke? Június 9-én itt az európai választás, és döntened kell. Megkapjuk a választ, hogy milyen gyerekeket hagytunk magunk után június 9-én.
Íme Orbán Viktor beszédének lényege, 3 percben összefoglalva:
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre