Tömegbaleset az M1-es autópályán: a szakember szerint így lehetett volna elkerülni

Összesen 26 ember sérült meg abban a tömegbalesetben, ami március 11-én következett be az M1-es autópályán Herceghalomnál. Egy hatalmas porviharban kerültek bajba az autósok, az internetre felkerült videókon azonban az látszik, hogy a sofőrök nagy része nem változtatta meg sebességét a rossz látási viszonyok ellenére sem. Lapunknak Székely Gyula vezetéstechnikai szakember mondta el, hogy miért lenne szükség a megfelelő követési távolság betartására és a teljes féktávolság figyelembevételére közlekedés közben. 

Már délelőtt rosszak voltak a látási viszonyok az M1-esen

Az internetre számos videó került fel a balesetről, amelyeket kamionok és személygépkocsik fedélzeti kamerája rögzített. A felvételeken jól látható, hogy sokan lassítás nélkül hajtottak bele a hatalmas porviharba, annak ellenére, hogy szinte semmit sem lehetett látni. Néhány felvétel azt is bizonyítja, hogy az autópályán a baleset előtti órákban szinte senki sem tartotta be a megfelelő követési távolságot, pedig már akkor is látni lehetett, hogy veszélyes az útszakaszon haladni. Székely Gyula vezetéstechnikai szakember a baleset napján délelőtt éppen az M1-esen haladt, és már akkor látta, hogy nagy lesz a baj.

– nyilatkozta a szakember a Metropolnak, aki kiemelte, hogy ilyen esetekben semmilyen agresszivitásnak nincs helye. Az autósok közös célja, hogy átjussanak a veszélyes szakaszon.

„Én lassan mentem ezen a 3-4 km-es szakaszon, de toltak minden irányból, mert én voltam a leglassabb, illetve azok, akik mögöttem jöttek. Ők is belátták végül, hogy ha alig látunk, akkor ne rohanjunk. Nem találtunk rá magyarázatot, hogy hova rohan a többi autós, ha ennyire rosszak a látási viszonyok. Majd órákkal később meg is történt a baj, ami előre látható volt” – mondta el Székely Gyula.

Több tényező is közrejátszhatott a tömegbalesetben

A szakember szerint a magyar közlekedési morálra jellemző, hogy nem megfelelően választják meg a sebességet a sofőrök, valamint a követési távolságot sem tartják be minden esetben. Egy ilyen környezeti elem pedig, mint a porvihar, arra is figyelmezteti a járművezetőt, hogy aszerint közlekedjen, hogy tudatában van teljes féktávolságával. 

– részletezte Székely Gyula a Metropolnak, aki kiemelte azt is, hogy az autósok időkényszerben vannak és állandóan sietnek. 

A követési távolságon kívül fontos, hogy tisztában legyünk a teljes féktávolsággal is a megfelelő sebesség megválasztásakor. Annak az autónak, amely 100 km/h sebességgel halad – a veszély észlelésével és a reakcióidővel együtt – 98-122 méter a teljes féktávolsága. Ugyanez a távolság 50 km/h-val 35-41 méter, 110-zel pedig már 113-143 méter is lehet, ami több, mint egy focipálya teljes hossza. Ha ezeket a számokat vesszük figyelembe, nagyon fontos, hogy időben reagáljunk és megfelelően válasszuk meg a sebességet. Természetesen minél újabb az autónk, annál modernebb fékezést elősegítő eszközökkel rendelkezik, így megállni is könnyebb és gyorsabb vele. 

„A körülményeket nehezen veszi a mai modern ember. Ugyanúgy megyünk az autónkkal, ha esik, ha fúj, vagy akár ilyen porviharban is. Egyszerűen nem csökkentik az emberek a tempót, mert állandó időkényszerben vannak a telefon és a GPS miatt is részben. Nem figyelünk se az előttünk, se a mögöttünk haladókra. Amikor pedig megtörténik a baj és vészfékezni kell, akkor már nem biztos, hogy van elég helyünk megállni, mert az előttünk haladó is ugyanazt a hibát követte el, mint mi” – tette hozzá a vezetéstechnikai szakember. 

A sebesség az egyik kulcs

„Aki nem volt érintett még balesetben, és nem volt a családjában vagy ismerősi körében sem komolyabb autós baleset, az csak az autójára fókuszál vezetés közben és azt hiszi, hogy sérthetetlen. Imádja, hogy lehet haladni a pályán, és nyomja ezerrel a gázt, aztán jön egy ilyen helyzet, és csak nézünk, mint a moziban, hogy hogy történhetett meg egy ilyen baleset. Hát úgy, hogy sok ember nem vette észre azt a veszélyt, ami a napnál is világosabb volt és nem csökkentette a sebességét ezen a szakaszon a sofőrök nagy része” – árulta el Székely Gyula, aki a szemtanúja is volt annak Győr felé haladva, hogy aznap milyen módon közlekedtek az autósok az M1-esen. 

A tömegbalesetben öt kamion is ütközött

„A kamionsofőrökről azt gondoljuk, hogy vérprofi mindegyik és tudja, hogy mit kell tenni ilyen helyzetben, de a tömegével ő sem tud mit kezdeni. Csodák nincsenek: egy kamion 90-ről nem tud úgy megállni, mint egy átlag személygépkocsi, neki is van egy lassulási értéke. Én is láttam a videót, szerintem nulla volt az esélye ennek a kamionnak, ekkora tempóval, hogy időben megálljon” – árulta el a videóval kapcsolatban a szakember, aki elmondta, hogy a porvihar már egy kilométerrel korábban is látható volt, így át kellett volna gondolnia az autósoknak a sebesség csökkentését. 

Székely Gyula szerint a közlekedési szabályok betartása és a józan paraszti gondolkodás lenne a fontos: hogy ha nem látom magam előtt az utat elég hosszan, akkor vegyem vissza a sebességet. 

– tette hozzá a szakember, aki kiemelte, hogy kész csoda, hogy csak egy halálos áldozata lett a szerencsétlenségnek.