Csak így győzhetjük le a járványt

Kemenesi Gábor virológus részletesen mesélt a megoldásról, ami elengedhetetlen a koronavírus megfékezéséhez.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.02.20.
védekezés

Kemenesi Gábor virológus Facebook-oldalán írt az oltóanyagokkal kapcsolatos aktuális kihívásokról – szúrta ki a Ripost.

„A vakcinák tekintetében óriási kihívás most a gyártási logisztika, az egyenlő vagy legalább kiegyensúlyozott elosztás az országok között és egyáltalán a vakcinálási kedv megfelelő szintre tornázása és harmonizálása világszerte” – írta a szakember, aki egy térképet is megosztott, ami jól mutatja, hogy miért van szükség a COVAX nemzetközi összefogásra.

„A térképpel ezt szemléltetem – a világ gazdagabbik része már 2021 év végére eléri az átoltottsági szintet, míg Ázsia és Dél-Amerika bizonyos részei, Ukrajna és Afrika döntő többsége komoly lemaradással ezt csupán 2023-ra éri el a jelenlegi állás szerint. Egyre inkább megismerve a természetes fertőzés jelentette hosszútávú egészségügyi kockázatokat és hatásokat, sajnos jó eséllyel ezek az országok hasonlóan hosszú távú egészségügyi kihívásokkal is szembenéznek” – húzta alá a virológus.

Fotó: Facebook/Kemenesi Gábor/BBC

A COVAX célja

Az összefogás a csatlakozó kormányok és a védőoltásokat gyártó cégek együttműködésével biztosítja, hogy az oltóanyagok világszerte elérhetők legyenek a magasabb és az alacsonyabb jövedelmű országokban egyaránt. Ennek megvalósítása három alappillérre épül:

  • A tagországok nem egyesével, egymás ellen versengve és egymást túllicitálva egyezkednek a gyártó cégekkel, hanem együtt, egyetlen szervezetként fellépve tárgyalnak velük a nagy tételű vásárlásról. Ezzel gyorsabban hozzáférhető és olcsóbban tartható az oltóanyag.
  • Ezután a védőoltásokat a tagországok népességük arányában osztják szét egymás között, ezzel elkerülve, hogy a gazdagabb államok tömegesen felvásárolják az oltóanyagot a szegényebb országok elől.
  • Az oltásokat egy előre meghatározott elosztási rend szerint juttatják el az emberekhez, elsőként az egészségügyi dolgozókhoz, majd a vírus által veszélyeztetett csoportokhoz, azaz az idősekhez és a krónikus betegséggel élőkhöz, végül pedig a többi emberhez, országonként attól függően, mennyire súlyos az ottani járványhelyzet.
  • A kezdeményezés anyagi része úgy néz ki, hogy a magasabb jövedelmű országok a saját zsebükből fizetik az oltásokat, míg 92 alacsony és közepes jövedelmű ország ellátását adományokból és jótékonysági akciók révén biztosítják.









    Top hírek





    Hírlevél-feliratkozás