Mindez a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. hétfői online sajtótájékoztatóján hangzott el, ahol Zsigmond Krisztina, a cég vakcinaüzletágának vezetője közölte, globálisan ez év végéig 50 millió adagot, 2021 végéig 1,3 milliárd adag vakcinát terít a Pfizer a BioNTech-kel közösen fejlesztett, koronavírus elleni vakcinából. Az Európai Bizottság az uniós szerződés alapján 200 millió vakcinát kötött le, és további 100 millió adagra van opciója idén és jövőre.
A szakember hozzátette: a vakcinakészletet a kormányzati szállítási megállapodások alapján osztják szét, az oltóanyagból sem magánellátókhoz, sem pedig gyógyszertári forgalomba nem kerül, azt kizárólag a kijelölt oltóközpontokban lehet majd megkapni.
Budapest, 2020. december 26. Kipakolják a koronavírus elleni oltóanyagot, a Pfizer-BioNTech vakcinát egy kisteherautóból a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án. A belgiumi Puursban gyártott, Európában elsõként engedélyeztetett oltóanyagot a kórházból továbbítják a többi a hazai oltópontra. Az elsõ szállítmány 9750 adag oltóanyagot tartalmaz, amely 4875 egészségügyi dolgozó oltását teszi lehetõvé. MTI/Koszticsák Szilárd
Fabó Tamás, a Pfizer magyarországi orvosigazgatója elmondta, a klinikai kísérletek 95 százalékos hatékonyságot mutattak a beoltottaknál. Ismertetése szerint a vizsgálatokban részt vett 43 ezer ember fele placebót, fele oltást kapott, és az előbbi csoportba tartozókból 162 ember kapta el a fertőzést, a vakcinacsoportba tartozók közül nyolcan. A vizsgálatok során kiderült az is, hogy a 65 év felettieknél is 91 százalékos volt a vakcinahatékonyság.
Vereckei Péter, a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az úgynevezett mRNS technológián alapuló vakcinafejlesztés egyik nagy előnye, hogy a megváltozott vírusvariációkra is viszonylag rövid időn belül lehet reagálni, így az új vakcina akár hat hét alatt előállítható. A technológia lényege, hogy az emberi sejtekbe a vírus RNS-ének, vagyis örökítőanyagának egy szakaszát juttatják be, és ennek alapján a sejtek előállítják a vírus egy, ilyen formában ártalmatlan fehérjéjét, amely azonban kiváltja a vírus elpusztításához szükséges immunreakciót.
Az „angliai vírusmutációval” kapcsolatban Vereckei Péter jelezte, egyelőre nem kellett módosítani a vakcinát.
Elmondta azt is, hogy az mRNS technológia kutatása, fejlesztése - az Egyesült Államokban élő - Karikó Katalin biokémikus nevéhez fűződik, aki harminc éve foglalkozik ezzel a technológiával, első szabadalmát 2005-ben jegyezték be.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.