"Alig jutok szóhoz" – Bodrogi Gyula könnyes vallomása: így van a tragédia után

Néhány nappal azután, hogy a Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezték Voith Ágit, a fájdalom még mindig erőteljesen érezhető Bodrogi Gyula hangjában. A 91 éves színészlegenda január 28-án veszítette el egykori feleségét és élete egyik legfontosabb társát, akivel bár évtizedek óta külön éltek, hivatalosan sosem váltak el. Kapcsolatuk túlélte a szakítást, az időt és a külön utakat is.

Bodrogi Gyula kora ellenére még mindig aktív, de kénytelen egyre több veszteséget feldolgozni

A február 19-i búcsúztatáson Bodrogi bottal érkezett, megrendülten, de méltósággal. A ravatalnál hosszasan időzött, tekintetét szinte le sem vette a koporsóról. A jelenlévők szerint csendesen, befelé fordulva gyászolt, mintha minden közös emlék egyszerre nehezedett volna rá. Most, néhány nappal a temetés után lapunk kedvéért megszólalt: „Nagyon nehéz, szinte alig jutok szóhoz. Úgy tűnik, mintha nem lenne igaz...” – mondta halkan. Majd egy hosszú szünet után hozzátette: „Teljes mértékben felfoghatatlan még számomra”. Szavai mögött öt évtized története húzódik: házasságuk 1972-ben köttetett, közös gyermekük született, és bár később külön utakon folytatták, a kötelék sosem szakadt el teljesen.

Nem hagyják nyugodni a közös emlékek

„Bár a temetés megvolt, időbe telik, míg igazán tudok erről beszélni, folyamatosan jönnek fel az emlékek...” – nyilatkozta a Nemzet Színésze. Nem volt ez hétköznapi szerelem: inkább mély szövetség, amelyet az évek, a sikerek és a viharok sem tudtak felszámolni. Bodrogi számára Voith Ági nem csupán egykori feleség volt, hanem élete egyik biztos pontja. A legendás színész azonban nem először áll sír mellett. Korábban el kellett búcsúznia első feleségétől, Törőcsik Maritól, valamint számos közeli baráttól és pályatárstól is. Egy korábbi beszélgetésben keserűen jegyezte meg: „Egy idő után az ember már csak temetésekre jár.”

Idővel könnyebb lesz, abban bízik

Most ismét ezt az utat kellett végigjárnia. Bár tartja magát, érezhető, hogy a veszteség mélyen megrendítette: „Biztos vagyok abban, hogy eljön az a pillanat, amikor túlteszem magam a nehézségen” – tette hozzá lapunknak Bodrogi Gyula, aki már annyiszor felállt a padlóról. Bodrogi Gyula a színpadon továbbra is a derű és az életigenlés megtestesítője. De most egy idős férfit látunk, aki újra elveszített valakit, akihez a lelke legmélyén mindig tartozott. És bár a taps talán segít majd túlélni a hétköznapokat, a hiány – ahogy ő fogalmaz – már örökre vele marad.