Csaknem három évtizedig veleszületett szívbetegséggel élt együtt Vastag Tamás. Tudta, hogy meg kell műteni, de mindig halogatta a beavatkozást. Végül a karanténidőszakban rászánta magát, és örül, hogy megtette.
Hosszú évek hallgatása után rukkolt elő új dallal és klippel Vastag Tamás Fonogram-díjas énekes. A zenei pályafutásának parkoltatása nem tudatos döntés volt, a 29 éves művésznek egyszerűen nem maradt ideje zenei karrierje építésére, de arra sem, hogy egy régóta halogatott műtétet elvégezzenek rajta. A koronavírus azonban az ő életében is átírta a fontossági sorrendet.
– Az egyik színházi feladat hozta a másikat, mire felocsúdtam, már ott tartottam, hogy a színház és a gyerekek mellett nem maradt időm dalt szerezni – meséli a Bors megkeresésére Tamás. – Aztán „nagyon jó” ritmusérzékkel, pont a lezárások előtt úgy döntöttem, váltok. Jeleztem a színházban, hogy a jövőben egy kicsit megint a zene felé szeretnék fordulni.
A zenész természetesen ironizált, amikor jó ritmusérzéket említett, hiszen míg a színházakban dolgozó művészek már próbálhatnak, online előadást tarthatnak, addig a zenészek lassan egy éve fellépés nélkül maradtak. Bár, adódik időnként néhány lehetőség.
– A karantén alatt a barátokkal rengeteg időt töltöttünk ötleteléssel, zenéléssel, ezekből a beszélgetésekből született meg a Harangok című dalom is, köszönet érte Patocska Olivér, Barabás Dávid és Tóth Zsuzsi barátaimnak.
Ehhez a dalhoz készült klip is, ami többek között azért különleges, mert Tamás két fia, a négyéves Samu és a hároméves Péter is szerepet kapott benne.
– Kivételes alkalom, hogy a gyermekeimet szerepeltetem, nem mutogattam őket eddig, és ezután sem fogom – meséli Tamás. – A Harangok című dalhoz készült klip azonban egy önéletrajzi ihletésű dalhoz készült, a fiatalkori énemet játssza el a nagyobbik fiam, Samu. Mivel a gesztusai tökéletes másolatai az enyémnek, hasonlít is rám, nem volt kérdés a választás.
A zenészt nem csak az alkotásban segítette a karanténidőszak, a leállás alatt végre rávette magát arra a szívműtétre, melyet már évekkel ezelőtt el kellett volna végezni. A rendetlenkedő szíve ugyanis a legváratlanabb szituációkban hozta kellemetlen helyzetbe, néhányszor koncerten is.
– Ugyanaz a szívbetegségem, mint Majkának: egy velem született ritmuszavar, amit katéteres műtéttel állítottak helyre – mondja Tamás. – Már jó ideje meg kellett volna csináltatni, mert időnként furcsa tüneteket tud okozni. Rossz érzés, amikor a normális tempó mellett beüt egyet a szív, pláne, ha az ember a színpadon áll. Időnként előfordult velem, ilyenkor igyekeztem úgy tenni, mintha mi sem történt volna.
Tamás azt mondja, hogy ezzel a problémával – ha nem műtik meg – valamennyit romlott volna az életminősége, úgyhogy áldja a sorsot, hogy túl van rajta.
– Dr. Gellér László professzor kezei között, a Városmajori Klinikán igazán biztonságban éreztem magam, már a műtét másnapján arra gondoltam, hogy miért nem jöttem előbb ide? Sokkal jobbnak érzem most a szívemet. Felszabadító érzés túl lenni a beavatkozáson.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre