„Szebben-jobban cseng” – szavaztak a Honvéd legendás labdarúgói

Online szavazással dönthetnek a nagy múltú futballklub hívei a névváltozásról. Egykori játékosokat és a legilletékesebb hajdani sportvezetőt kérdeztük a véleményükről: maradjon Budapest Honvéd, vagy legyen újra Kispest-Honvéd?

Szerző: MM

Létrehozva: 2026.01.22. 16:00

honvéd Szijjártó Péter kispest Csábi József kozma mihály Bánfi János

Péntek délig szavazhatnak arról a Budapest Honvéd – és/vagy inkább: a Kispest-Honvéd? – szurkolói, hogy a nagy múltú futballklub csapatai a 2026–27-es szezontól milyen néven szerepeljenek a felnőttbajnokságokban. Maradjon-e a jelenlegi Budapest Honvéd FC elnevezés, vagy térjenek-e vissza a korábban (a rendszerváltás utáni, 1991-es önállósodástól 2003-ig) már használt Kispest-Honvéd FC verzió? A két lehetőség közül IDE KATTINTVA lehet választani, online, anonim módon.

A címerben már évek óta újra Kispest-Honvéd szerepel, de az elnevezés még Budapest Honvéd - melyik nevet választják a szurkolók? — A címerben már évek óta újra Kispest-Honvéd szerepel, de az elnevezés még Budapest Honvéd – melyik nevet választják a szurkolók? Fotó: Nemzeti Sport

Kikértük két olyan hajdani kispesti labdarúgó véleményét, akik anno 1991-ben az NB I-es élcsapat tagjaként élték át a kiválást az „átkosban” (1949-ben) létrehozott piros-fehér mamutegyesületből. Mindketten tagjai voltak az 1990–91-es szezonban – a tavaly elhunyt dr. Mezey György irányításával – bajnoki címet nyert Bp. Honvédnak, majd a következő NB I-es sorozatban már a hagyományos vörös-fekete színeihez visszatért Kispest-Honvédnak is. A kispestiekkel háromszoros bajnok és kupagyőztes Csábi József elöljáróban elmondta: gyerekként természetesen Bp. Honvédként ismerte meg a klubot, majd futballistaként 1988-ban odaigazolva is így szerezte az első benyomásait. Mégis, ha már választani lehet a két fenti elevezés között…

„...akkor Kispest-Honvéd! Amikor 1991-ben átnevezték az önállósuló labdarúgóklubot, eleinte fura volt. Mégiscsak a Budapesti Honvéd névhez kötődött megannyi nagy siker. Ugyanakkor hamar megértettük és átéreztük, hogy a csapat az 1909-es megalapításától mindig is kispesti volt, Puskás Ferenc, Bozsik József és megannyi más legenda a Kispesti AC-ban kezdte a pályafutását.”

Így a Kispest-Honvéd összetétel adja vissza a legjobban a klub DNS-ét, tükrözi leginkább Puskásék identitását

– mondta lapunknak korábbi megbízott szövetségi kapitányunk, a Honvéd volt, az NB II-es Ajka jelenlegi szakvezetője.

A Mezey-csapat tagjaként 1991-ben szintén bajnok Bánfi János is hasonló véleményen van:

Számomra valahogy szebben-jobban cseng a Kispest-Honvéd név. Nem a Bp. Honvéd ellen beszélek, szeretettel gondolok arra az elnevezésre is, de már csak a hagyományok miatt is szerepelnie kell benne a Kispestnek.

„Személyesen is kötődöm az átnevezéshez, hiszen emlékszem arra, amikor Kozma Mihályék bejelentették nekünk, játékosoknak a változásokat” – indokolta a választását Bánfi János.

Természetesen rákérdeztünk az általa említett Kozma Mihály véleményére is, aki kulcsszereplője volt 35 évvel ezelőtti nagy döntésnek. A magyar válogatottal olimpiai ezüstérmes és Európa-bajnoki negyedik, a Honvéd játékosaként háromszoros gólkirály és kétszeres bajnok csatárból lett sportvezető 1986-tól a Bp. Honvéd labdarúgó-szakosztályát dirigálta. Aztán a rendszerváltás után levezényelte az 1991-es kiválást az anyaegyesületből, és 1995-ig már az önálló gazdasági társasággá lett Kispest-Honvéd igazgatójaként dolgozott tovább imádott csapatáért. Nem is akárhogyan! Miután 1969-től 1981-ig, majd egy belgiumi kitérő után 1982 és 1984 között csatárként gólt gólra, sikert sikerre halmozott, a visszavonulása után 8,5 évnyi vezetése idején négy bajnoki aranyig, egy-egy ezüstig és bronzig jutott a csapat.

„Ami a mostani szavazást illeti, a válaszom:

Kispest-Honvéd! Mindkettőnek nagy szerepe volt a sikerekben:

„a klub Kispesten alakult meg és lett naggyá, majd Honvédként világhírűvé. Az elnevezésnek mindkettőt vissza kell adnia, mert mindkettőhöz nagy sikerek és szép emlékek kötődnek” – indokolt az egyaránt legendás futballista és klubvezető, aki kérdésünkre visszaemlékezett a rendszerváltás utáni sporttörténelmi változások mikéntjére.

„Annak idején az én vezetésemmel váltunk ki a Budapesti Honvéd Sport Egyesületből. Az akkori elnöke, Szabó Tibor arra kért minket, hogy pénzszűkében próbáljuk önállóan működtetni a szakosztályokat. Addig ismeretlen játékosokat hoztam a klubhoz, többek között Csábitól, Pisont Istvánon keresztül Gregor Józsefig, eladásból mégis több mint egymillió dollárt hoztam a konyhára. Csakhogy az nem a mi számlánkra került, hanem az egyesületére. Akkor azt mondtam az elnöknek, inkább leválunk, mire ő: váljatok! Máig nem tudom, hogy volt merszem mindezt meglépni. Utólag már tudom, mennyire merész döntés volt. A végére ki is készültem idegileg, így végül 1995-ben lemondtam” – idézte föl Kozma Mihály, aki páratlan módon játékosként, majd vezetőként negyed évszázadon keresztül szolgálta a kispestieket, miután 1969-ben nevelőegyesületéből, Szegedről a Honvédba igazolt.

„Kiskatonaként mentem a Honvédba, majd 25 évvel később nyugalmazott alezredesként távoztam a Bozsik-stadionból. Közben én szereztem a harmadik legtöbb gólt (csak Puskás Ferenc és Tichy Lajos előzik meg – a szerző), és én játszottam a harmadik legtöbb mérkőzésen (Bozsik József és Puskás mögött). Nem beszélve az olimpiai ezüstéremről, az Európa-bajnoki negyedik helyről és az Eb-válogatottbeli tagságomról, vagy éppen arról, hogy az 1972-es Eb-n viselt válogatott mezem ott van a Real Madrid-legendák múzeumában, Puskás Ferencé mellett. Mindezt kis falusi gyerekként indulva értem el Kispesten, a Honvédnál” – sorolta Kozma Mihály érthető büszkeséggel és talán némi meghatottsággal is, felidézve mindazt, amit felidézett benne a szavazás szeretett klubja elnevezéséről.

Szijjártó Péter elnök bejelentése a Kispest/Honvéd névszavazásról:

Kozma Mihály hosszú kispesti időszakát csak egy belgiumi kaland szakította meg. Akkoriban csak 30 éves koruk fölött engedték külföldre igazolni a legjobb magyar labdarúgókat is, így került ő az 1982–83-as szezonra a mai Genk elődjéhez, a kupagyőzelemig menetelő Waterschei csapatába.

– Nyolc külföldi volt a keretben, de az akkori szabályok szerint egyszerre csak három szerepelhetett. Hol játszottam, hol nem. Egyszer Bruges-be mentünk, az edzőnk előzetesen egy német válogatott csatárt jelölt a kezdőcsapatba. Csakhogy útközben szakadni kezdett a hó, a posztriválisom pedig megmondta: ilyen körülmények között nem akar játszani. Én kerültem be a helyére, lőttem három gólt, így nyertünk 3-1-re, ami nem akármilyen siker volt Bruges-ben. Mint kiderült, ott volt az Olympique Marseille megfigyelője, aki rögtön vinni is akart. Két évre szerződtettek volna a franciák, ez már csak az orvosi vizsgálaton múlt. Amikor aztán meglátták a térd- és Achillesz-ín-műtéteim nyomát, lemondtak rólam. Akkor úgy döntöttem, inkább hazajövök – mesélt rövid légióskodásáról Kozma Mihály, aki az Újpest elleni, 1975-ös Bajnokok Tornája-döntőn Horváth József belépője után szenvedett súlyos térdsérülést: utána már nem volt válogatott, de ezt követően nyert négy ezüst után bajnoki címeket a Honvéddal.