Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus nem tekinthető újkeletűnek. A Krím-félsziget 2014-ben bekövetkezett orosz óta a két ország viszonyában állandósult a feszültség, így a február végén kezdődő – Oroszország által foganatosított – ukrajnai katonai műveletek az elhúzódó válság újabb fejezeteként értelmezhetők. Tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései eszkalálták a szóban forgó konfliktust, kevésbé meglepő, hogy a magyar megkérdezettek körében összességében többen tartják felelősnek Oroszországot (32 százalék) a helyzet elmérgesedéséért, mint a Zelenszkij vezette Ukrajnát (13 százalék). A felmérés rávilágít azonban arra, hogy a magyarok 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a konfliktus elmérgesedéséért, melynek hátterében feltehetően az áll, hogy a közvélemény a fegyveres konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazza, elkerülve annak európai méretűvé válását. Fotó: szazadveg.hu Összességében leszögezhető, hogy a magyar lakosság az orosz-ukrán válság kérdésében valamennyi közéleti szereplőtől önmérsékletet vár el, és a konfliktus józan megközelítését sürgeti.