A nyelvtanulásnak a beszéd az alapja

Azonban ez korántsem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is minden gond nélkül alkalmazzák a tanultakat. Ennek legfőbb oka az oktatás struktúrájában rejlik, ugyanis az többnyire elméleti tananyagra épül, kevésbé kap benne hangsúlyt a beszéd.

A túl sok elmélet megöli a gyakorlatot és csomót köt a nyelvre. A sok beszéd viszont feloldja a megszólalástól való félelmet, hiszen védett környezetben segít megtenni az „első lépéseket”, és a tanulási folyamat során végig biztonságot nyújt.

„Azt vallom, hogy angolul beszélni csak beszéd közben lehet megtanulni. Több tízezer angolóra tapasztalatával a hátam mögött teljes meggyőződéssel ki merem jelenteni, hogy 10-ből 8 ember azért nem tud megszólalni angolul, mert soha nem beszélt eleget” – hívta fel a figyelmet Dunay Péter, a Dunay-féle beszédközpontú angoltanulási módszer megalkotója.

Növelni kell az egy főre eső beszédidőt

A nyelvtanulás során minél többet beszélünk, illetve a társaink minél többet beszélnek hozzánk, annál gyorsabban válunk magabiztos kommunikátorrá. Idézzük csak fel, hogy az anyanyelvünket is ilyen módon sajátítottuk el, nem pedig nyelvtankönyvek segítségével. Márpedig ha egy módszer már bevált, miért ne alkalmaznánk ugyanazt újra? Az angol nyelvet éppígy meg lehet tanulni párbeszédek útján, tankönyvek nélkül, gyakorlatiasan.

„A módszerem lényegét a Nem mersz megszólalni angolul, avagy a nyelvérzék mítosza című könyvem végén fogalmaztam meg, amelynek gyökerei a 20. századi Amerikáig nyúlnak vissza. A kormány a bevándorlók képzésére kifejlesztetett egy olyan nyelvoktatási módszert, amellyel a lehető leghamarabb munkához lehetett juttatni a latinokat. Ekkor született meg a 100% beszéd, 0% könyv módszer elődje, a folyamatos beszédre és rengeteg gyakorlásra épülő, beszédcentrikus nyelvtanítási technika, ami látványos sikereket ért el” – avatott be Dunay Péter, aki ezeket az alapokat fejlesztette tovább Magyarországon 28 éven keresztül.

Más, mint a többi tanfolyam

A hagyományos nyelvoktatás elmélet- és tankönyvközpontú, a tanórák főként igeidőkről, nyelvtani definíciókról és szótanulásról szólnak. A rengeteg elmélet mellett minimális a gyakorlat. Alapvető probléma, hogy egy 45 perces angolórán jó, ha 2 perc jut a beszédre, ami miatt a beszédet és a beszélt szöveg megértését csak kevesen sajátítják el.

„Mi megfordítottuk az elmélet és a gyakorlat, az írás és a beszéd arányát. Nálunk az órán 90%-ban beszéd és gyakorlás van, és csupán 10%-ot tesz ki az elmélet és az írás. Nem használunk sem tankönyveket, sem tesztfüzeteket, mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy ezekből nem lehet gyorsan és hatékonyan megtanulni angolul beszélni. A tankönyvek és a munkafüzetek olyan feladatokat adnak, amiket egy személy otthon, egyedül meg tud csinálni, külső segítség nélkül. Órán ezekkel nem gazdaságos foglalkozni. Ehelyett mi az élő beszédet és a hallás utáni értést fejlesztjük, mivel a legkönnyebben és a leggyorsabban akkor lehet beilleszkedni egy angolul beszélő környezetbe, ha tudunk szóban kommunikálni. Mindezt angolul, gyomorgörcs vagy izzadó tenyér nélkül, bátran és nagy rutinnal – mondta a szakmai vezető.