"Összetört az emberek véleménye" - ha rákkal küzd az ismerősöd, Dóra szerint ezt ne mondd neki!

Dóra 11 éve él együtt egy ritka és agresszív daganatos betegséggel. Nemcsak saját küzdelméről beszél, hanem arról is, hogyan változik meg a kommunikáció egy súlyos beteg ember körül. Tapasztalatai szerint nem mindegy, mit mondunk egy rákbetegnek: a szavak képesek kapaszkodót adni, de akár tovább is mélyíthetik a terheket.

Mit mondj és mit ne egy rákbetegnek? - Dóra szerint ezek segítenek!

Horváthné Eses Dóra  11 éve küzd a rettegett rákkal! Korábban egy ritka, rosszindulatú daganat nőtt a medencéjére, akkora, mint egy csecsemő feje. Ezt műtét során ugyan eltávolították, de később a rák áttéteket adott a tüdejében is. Hónapokon át küzdött kemoterápiával és immunterápiával, de az állapota folyamatosan romlott. Ma már nem műthető, állandó oxigénterápiára szorul, és minden nap harcol az életéért. 

Elmondása szerint egy beteg ember számára sokat jelent, ha nem kezelik „másként”, hanem megmaradhat embernek, anyának, feleségnek, barátnak, annak, aki mindig is volt. Dóra hangsúlyozza, hogy a túlzott sajnálat helyett sokkal többet ad a természetes, tiszteletteljes hozzáállás, amelyben van helye a beszélgetésnek, a humor apró pillanatainak és a csendnek is.

Mindemellett, Dóra elmesélte, hogy a betegség nemcsak a testet, hanem a lelket is próbára teszi, és sokszor nem a kezelések, hanem az emberek hozzáállása fáj a legjobban egy betegnek. 

- osztja meg gondolatait Dóra a Metropollal.

Dóra saját tapasztalatai alapján összegyűjtötte, mit szabad, mit érdemes, és mit tilos mondani egy rosszindulatú daganattal élő embernek. Tapasztalatai az alábbiak: 

Elfogadás

Dóra szerint ezek a legfontosabbak, mert leveszik a beteg válláról azt a kimondatlan elvárást, hogy mindig erősnek kell lennie.

• „Nagyon nehéz lehet most neked.”
• „Látom, hogy küzdesz, és szeretném, ha tudnád, hogy melletted vagyok.”
• „Jogos, ha félsz, ez teljesen érthető.”
• „Nem próbálom kisebbíteni azt, amin keresztülmész.”

Ezek a mondatok azért számítanak sokat, mert teret adnak az érzéseknek, és nem kényszerítik a beteget arra, hogy folyton pozitív legyen.

Támogatás 

A betegség egyik legnehezebb része, hogy az ember fokozatosan elveszíti az irányítást a saját teste és mindennapjai felett. Dóra szerint ezért kulcsfontosságú, hogy a támogatás ne váljon irányítássá.

• „Miben segíthetek a legjobban? Inkább gyakorlati vagy érzelmi támogatást szeretnél?”
• „Szeretnél beszélni róla, vagy inkább másról?”
• „Veled tartok a vizsgálatra, ha kéred – de csak ha szeretnéd.”

Ezek a mondatok lehetőséget adnak a döntésre, és visszaadják a kontroll egy részét a betegnek.

Biztonság

Dóra hangsúlyozza, hogy a rákbetegség egyik legfájdalmasabb velejárója az elmagányosodás.

• „Nem kell egyedül végigcsinálnod.”
• „Melletted leszek akkor is, amikor nehéz.”
• „A te tempódat követem, nem siettetlek.”

A jelenlét sokszor fontosabb, mint bármilyen tanács.

Tisztelet

• „Ha szeretnél beszélni a döntéseidről, itt vagyok.”
• „Nem foglak győzködni semmiről, a te tested, a te életed, a te döntésed.”

Dóra szerint ez segít abban, hogy a beteg ne érezze magát irányítva vagy nyomás alatt.

Dóra tapasztalatai szerint azonban vannak mondatok, amelyek, bár sokszor jó szándékkal hangzanak el, valójában inkább terhet raknak a betegre, mintsem segítséget nyújtanak.

A helyzet bagatellizálása

• „Ne aggódj, minden rendben lesz.”
• „Pozitívnak kell lenned.”
• „Másoknak sokkal rosszabb.”

Ezek a mondatok elnyomják az érzéseket, és azt az üzenetet hordozzák, hogy a félelem nem elfogadható.

Csodaszerek és hibáztatás

• „Csak akarni kell a gyógyulást.”
• „Ez a vitamin segíteni fog.”
• „A stressz okozza, lazíts többet.”
• „Imádkozz többet!”

Dóra szerint ezek a megjegyzések bűntudatot kelthetnek, mintha a beteg maga tehetne a betegségéről.

Mások tragédiájának emlegetése

• „Az én ismerősöm ebbe belehalt.”
• „Nálunk a családban ez nagyon gyors volt.”

Ez nem ad reményt, hanem félelmet és szorongást erősít.

Túl személyes kérdések

• „Mennyi időd van még?”
• „Mekkora az esélyed?”

Ezek invazív kérdések, amelyek túlmutatnak azon, amit egy betegnek meg kellene osztania.

Saját érzelmek előtérbe helyezése

• „Én ezt nem bírom hallgatni.”
• „Én mennyire kiborultam ezen.”

A betegnek ilyenkor nincs ereje mások érzelmi terheit is hordozni.

- osztja meg gondolatait Dóra, majd hozzáteszi:

- zárja gondolatait Dóra, aki szerint a beteg embernek a segítő kommunikáció, az empátia, a tisztelet, és a kontroll visszaadása sokszor az életét is megmentheti.