Kristályokból és fonalakból alkotja a csodás ékszereket – „Tündéri” műhelyt vezet Cecília, egy somogyi édesanya

Portré Mihály Cecíliáról, aki fonalakból és kristályokból készít különleges nyakékeket és fejdíszeket egy somogyi zsákfaluban, az önfenntartó Nyimi Öko Közösségben. Kézműves ékszerei mögött erdélyi gyökerek és hagyományok bújnak meg.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2026.04.13. 20:20

kézműves erdély nyimi öko közösség ékszer

Különleges világ tárul fel annak, aki betér Mihály Cecília műhelyébe. A háromgyermekes édesanya fonalakból és kristályokból készít egyedi ékszereket, köztük nyakékeket és fejdíszeket. Számára az alkotás nem csupán munka, hanem életforma és egyfajta spirituális út is.

Műhelyében kézzel készít ékszereket Cecília. Fotó: Beküldött / Art of Cecilia

Az önfenntartó, Nyimi Öko Közösség tagjaként él és alkot Mihály Cecília. Ebben a környezetben születnek azok a fonalakból és kristályokból szőtt, egyedi nyakékek és fejdíszek, amelyek viselőiket a saját belső erejükhöz segítik visszatalálni.

Erdélyi gyökerek, kézműves hagyományok

Cecília számára a kézművesség nem új keletű szenvedély: már gyermekkorában körülvette az alkotás világa.

Egy erdélyi kézműves családból származom, nálunk minden családtagnak volt valamilyen kézműves hobbija. Én is sokféle technikát kipróbáltam, a fafaragástól a fonáson át a szövésig

– mesélte.

Fiatal felnőttként Budapestre költözött, ahol természetgyógyászatot tanult. Az élete azonban új irányt vett, amikor családot alapított, majd vidékre költöztek. Így egyre inkább az a tevékenység került előtérbe, amely leginkább illeszkedett a mindennapjaihoz: a kézművesség ugyanis természetes módon simult bele a bioritmusába.

Amikor vidékre költöztünk, azt láttam, hogy a kézművesség az, ami belepasszol ebbe az életvitelbe. A gyerekek és a biokert mellett ez adta meg azt az egyensúlyt, amit kerestem

– mondta. Interjúnk során azt is elmondta, hogy kezdetben tizenöt éven át nemezeléssel és makraméval foglalkozott, mélyrehatóan kutatva a textilfeldolgozás gép nélküli, természetes módszereit.

Cecília szenvedélye a kézműves ékszerek. — Cecília szenvedélye a kézműves ékszerek készítése. Fotó: Beküldött / Art of Cecilia

A „tündérműhely” születése

Cecília állítja, hogy a műhely szinte ajándékként érkezett az életükbe. Amikor a családjával új otthont kerestek, olyan házat találtak, amelyhez egy különálló helyiség is tartozott.

Úgy vettük meg a házat, hogy már ott volt a műhely. Nem kellett építkezni, csak berendezni és beköltözni. Számomra ez igazi ajándék volt

– idézte fel. Azóta ez a hely lett az alkotásának központja.

Itt, madártollak, virágok és a kőcsiszolóktól érkező kristályok végeláthatatlan halmaza között születnek meg az egyedi ékszerek.

Az ékszerek kihagyhatatlan elemei a kristályok

Cecília számára a kristályok nem csupán ékkövek.

A kristály ad egy plusz elemet az alkotásnak. Nemcsak az én tudásom van benne, hanem maga a természet is. Ez energiában és értékben is meghatározza az elkészült darabot

– magyarázta. Nála a munkafolyamat gyakran közös tervezéssel kezdődik. Ilyenkor a megrendelők elmondják elképzeléseiket, Cecília pedig segít kiválasztani a megfelelő színeket és köveket. Egy-egy összetettebb ékszer akár több napig is készülhet.

"Van, hogy egy napig, de az is előfordul, hogy három napig dolgozom egy darabon. Ilyenkor teljesen a vevőre hangolódom" – mondta.

De nem minden alkotása készül konkrét megrendelésre. Sokszor sajátos intuíció vezeti, vagy éppen az aktuális hangulata. Ekkor akár az égbolton megfigyelhető csillag- és holdállások is adhatnak némi ihletet.

Előfordul, hogy csak végignézem a kristályokat, és érzem, mire van most szükség. Gyakran az történik, hogy amit így készítek, azt valaki rögtön megtalálja egy vásáron, és nagyon boldog lesz vele

– mesélte.

Néha különleges darabok is születnek: például esküvői kiegészítők vagy személyre szabott amulettek. Fotó: Beküldött / Art of Cecilia

Munka, ami inkább feltölt, mint fáraszt

Bár az alkotás sok időt igényel, Cecília számára ez nem jelent terhet.

Rengeteget kellene makraméznom ahhoz, hogy elfáradjak. Ha tehetném, akár napi 14 órát is dolgoznék két héten át, és csak a végén érezném a fáradtságot

– mondta nevetve.

Az alkotás annyira az életének része lett, hogy még utazáskor is visz magával fonalakat. Ha várakozni kell valahol, előkerül a makramé.

Cecília mindennapjai nemcsak a műhelyben telnek: három gyermeket nevel, biokertet gondoz, és aktívan részt vesz az önfenntartó közösség életében. Számára az alkotás és a természetközeli élet elválaszthatatlanok.

Onnan tudtam, hogy ez lesz a munkám, hogy sosem fáradok bele, és mindig ezt akarom csinálni

– fogalmazott.