
Brutális bántalmazás: 250-szer kellett magára tetováltatnia partnere nevét egy nőnek
Testének 90%-át tinta borítja.
Hihető magyarázattal szolgál a neves informatikus. Ezzel a módszerrel pár évtized alatt épülhettek fel az egyiptomi piramisok.
Az egyiptomi piramisok építése évszázadok óta hatalmas érdeklődést kelt. A történészek és a régészek konszenzusa szerint a piramisokat i. e. 2589 és 2504 között építették, és az Ó- és Középbirodalom fáraóinak nyughelyeként szolgáltak. Egy új tanulmány azonban egy meglepő, ugyanakkor nagyon is hihető magyarázattal szolgál arról, hogyan is épülhettek valójában a piramisok.

Az évtizedek során a kreatívabb gondolkodásúak rengeteg alternatív elméletet alkottak ezeknek a komplex építményeknek a keletkezéséről, az idegenektől kezdve a rég elveszett szupercivilizációkon át egészen az alakváltó gyíkokig terjedő összeesküvés-elméletekig. A fő érv gyakran abból fakad, hogy a munkásoknak nehéz lett volna a piramis testét alkotó sok követ legalább egy modern daru segítsége nélkül mozgatni.
Azok számára, akik a piramisok titkainak a hívei, izgalmas hírrel szolgálunk: egy friss tanulmány hihető elméletet állított fel a szerkezetek keletkezéséről, ami nem köthető az idegenekhez.
Az NPJ Heritage Science folyóiratban nemrég megjelent, a Khufu-piramisról (más néven a gízai Nagy Piramisról) szóló tanulmány szerint az építményeket a piramis szerkezetébe beépített integrált perem-lejtő (IER) segítségével hozták létre, ami lehetővé tette a munkások számára, hogy a köveket sokkal gyorsabban mozgassák.
Az elméletet Vicente Luis Rosell Roig számítógép-tudós dolgozta ki, aki a rámpa szimulációjának elkészítésével tesztelte ötletét. Állítása szerint a piramis központi szerkezetébe építettek egy rámpát, és a munkások a homlokzat egyes részeit nyitva hagyták, hogy a 15 tonnás köveket túl sok akadály nélkül tudják mozgatni. A rámpát aztán a kivitelezés előrehaladtával utólag betömték, így eltüntetve a rámpa létezésének látható nyomait.
Az informatikus tanulmánya szerint a 2,3 millió kőből álló Nagy Piramis 20-27 év alatt épült fel.
A kutatás azt a megállapítást követi, miszerint nem rabszolgák, hanem képzett munkások építették a piramisokat. A BBC Science Focus szerint a piramisok építésén dolgozó emberek olyan munkások voltak, akik kifejezetten erre a célra épített falvakban éltek, olyan életkörülmények között, amelyeket abban az időben rabszolgáknak vagy szerződéses szolgáknak nem biztosítottak volna – írja a Ladbible.

Testének 90%-át tinta borítja.


Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.