Miért a nyúl hozza a tojást és miért pont barkaágat díszítünk húsvétkor? Íme a válaszok!

Mutatjuk mi köze a húsvéthoz a nyúlnak, a báránynak és a tojásnak, hogy miért dekorálunk barkával és miért járunk egyáltalán locsolkodni?! Íme a kicsiket és nagyokat leginkább foglalkoztató kérdések egyszerű magyarázatai!

Mit ünneplünk pontosan húsvétkor?

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Ilyenkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük a niceai (nikaiai) zsinat döntése értelmében. Húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte után az első vasárnap van, vagyis ez egy mozgó ünnep. Idén a húsvéti ünnepkör április 3. és 6. közé esik.

Miért a nyúl hozza a tojást húsvétkor?

Régen pogány szokás volt a húsvét is, és a szapora nyúl volt kezdetekben az egyik szimbóluma. Ez az egyik oka annak, hogy a húsvéti nyúl hozza a hímes tojást ilyenkor. Másrészt azért, mert a német legendák szerint az alvilág istennője bosszúból egy madarat nyúllá változtatott úgy, hogy az továbbra is tudott tojást rakni. Így válhatott a húsvét szimbólumává a nyúl. A harmadik verzió szerint úgy kapcsolódik a nyúl a húsvéthoz, hogy egy kislány télen azért imádkozott a Hold istennőhöz, hogy mentsen meg egy sebzett madarat. Az istennő nyúllá változtatta az állatot, ami a gondoskodásért cserébe tavasszal színes tojásokat tojt a fűbe a kislánynak.

Mi köze a tojásnak a húsvéthoz?

A húsvét eredetileg a tavasz és a termékenység ünnepe volt, így lett a jelképe a tojás (és a nyúl is). Krisztus halála és feltámadása után a húsvét keresztény ünneppé vált, viszont az ünnephez tartozó szimbólumokat megtartották, így a tojást is. Egy másik elmélet szerint – mivel a középkori keresztények nem ettek tojást a böjt ideje alatt, – viszont a tyúkok tojtak, ezért a sok összegyűlt tojást tették az ünnepi asztalra, és így válhatott a húsvét szimbólummá a tojás.

Honnan ered a húsvéti tojáskeresős játék?

A középkorban húsvét idején az adókat és a bérleti díjakat tojással, tyúkkal, vagy nyúllal is ki lehetett fizetni. Ebből a szokásból alakulhatott ki később az, hogy az úgynevezett adótojásokat elrejtették a gyerekeknek, játékból. A 17. században már fel is díszítették őket, és mivel a tyúk nem tud színes tojást tojni, ráfogták a nyuszira.

Melyik szín mit jelent a hímes tojásokon?

A tojásfestés nemcsak dekoráció, hanem üzenet is volt régen. Bár ma már bármilyen színt használunk, a hagyományos színeknek külön jelentése is van:

• a piros Jézus kiontott vérét jelképezi, egyben az élet, a szerelem és a tavasz színe is. Régen úgy tartották, a piros tojás megvéd a betegségektől.
• A sárga tojás a napfényt és az érett gabonát jelképezi, jelképezte és a bőséget volt hivatott bevonzani.
• A zöldre festett tojás a természet újjászületését, a reményt és a tavaszi rügyezést szimbolizálja.
• A kék tojás a hűséget és a tisztaságot jelentette.

Mi köze a húsvétnak bárányhoz?

A húsvéti bárány Jézus áldozatát szimbolizálja. Mielőtt teljesen leváltotta volna a tél eleji disznóvágásból marad sonka, szopós bárányt ettek húsvétkor az emberek, így emlékeztek Krisztus halálára és feltámadására, valamit Isten kegyességére, aki megkegyelmezett azoknak az egyiptomi zsidóknak, akik érintetlen bárány vérével kenték be ajtófélfájukat.

Miért barkaággal szokás díszíteni az ünnepi asztalt?

Magyarországon a templomban barkaágat, a mediterrán országokban pedig pálmaágat vagy olajágat szentelnek meg a hagyomány szerint húsvétkor, ezek ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásának jelképei. Mivel nálunk nem él meg a pálma, maradt a barka. Ezen kívül régebben különleges gyógyerőt is tulajdonítottak ennek a nálunk honos növénynek.

Miért eszünk fonott kalácsot húsvétkor?

A húsvéti asztal elmaradhatatlan kelléke a fényes, fonott kalács. Ez a sütemény a szentháromságot jelképezi a fonatok találkozásával, ugyanakkor a böjt végét is jelzi: a negyvennapos lemondás után ez volt az első édes, fehér lisztből készült ünnepi kenyér, amit a család elfogyasztott.

Miért húsvét hétfőn megyünk locsolkodni?

Ennek a napnak már nincs köze a valláshoz, pusztán néphagyományon alapul. Húsvét hétfőt vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek is nevezik és azért ekkor jártak az emberek locsolkodni, mert ez a nap volt az egyházi ünnepet követő első nap, amikor közösségben is megünnepelhették a tavaszt és a termékenységet. Ezen a napon a férfiak a mai napig meglocsolják a szép ruhába öltözött nőket, hogy azok fiatalok maradhassanak, régen pedig azt a lányt locsolták meg a férfiak, aki tetszett nekik, amolyan udvarlás gyanánt. A húsvét hétfői locsolkodás emellett a bő termést, a megtisztulást és a termékenységet is jelképezte régen és sok helyen még ma is.